Orbán Viktor interjúja után Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó azt írta, hogy tévesen kérdezett a riporter, amikor azt állította: a KSH 9,5 százalékról 20,9-re módosította a gyermekszegénységi mutatót, és ezzel az uniós rangsorban is rosszul áll Magyarország. Szalai szerint ez álhír, a KSH soha nem állította, hogy 9,5 százalék lenne a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élő gyermkek aránya.
Azt fontos kiemelni, hogy a miniszterelnök az interjúban ugyanakkor elismerte, hogy minden ötödik magyar gyereket fenyeget a mélyszegénység. Orbán szerint a helyzet nem jó, de javuló, és szerinte nincs olyan gyerek, akit a
családtámogatási rendszer ne érne el.
A Népszava a gyerekszegénységi adatok kapcsán
megkérdezte Gábos Andrást, a Tárki Társadalomkutatási Intézet Zrt. vezető kutatóját, aki elmondta: a félreértés abból fakadhat, hogy a relatív jövedelmi szegénységi ráta és a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett gyermekek aránya két különböző mutató. Az utóbbi egy összetett mérőszám, amely a jövedelmi szegénységen kívül figyelembe veszi a súlyos anyagi nélkülözést és a munka nélküli háztartásokban élők arányát is.
Gábos szerint a revízió csak a relatív jövedelmi szegénységi mutatót érintette, a másik két komponenst nem. Hangsúlyozta, hogy
a szegénység mértékéről nem lehet egyetlen
, vitathatatlan számot mondani, a statisztikák inkább a folyamatok nyomon követésére alkalmasak. Úgy véli, az összetett mutatók nem alkalmasak politikai üzenetek alátámasztására, inkább az egyes problématerületekre – például a jövedelmi, foglalkoztatási vagy társadalmi deprivációs tényezőkre – kellene megoldásokat keresni.
„Amikor szegénységről beszélünk, az alatt hagyományosan a relatív jövedelmi szegénységi rátát értjük. A gyerekekre vonatkozóan ez Magyarországon a KSH adatai alapján 20,9 százalék, vagyis minden ötödik gyermek jövedelmi szegénységben él” – mondta a vezető kutató
Azt érdemes megjegyezni, hogy Gábos András és Tátrai Annamária korábban elemzést írtak arról, hogy a KSH éveken át kérdéses minőségű szegénységi adatokat közölt, melyek több évben nem mutattak összefüggést a hivatal saját jövedelmi statisztikáival sem.
A KSH legfrissebb adatai szerint a 18 év alattiak szegénységi helyzete 2023-ban és 2024-ben változatlan, arányuk 22,9 százalék. Ez az arány 2016-ban még 38,6, 2012-ben pedig 43,9 százalék volt.
A
Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány
és a Gyermekjogi Civil Koalíció ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az Eurostat adatai alapján a gyerekek nagy arányban élnek szegénységi kockázatban, miközben 17 éve nem emelkedett a családi pótlék összege.
A felmérések szerint a súlyos nélkülözésben élő, vagyis a mediánjövedelem 40 százaléka alatt kereső háztartásokban élő gyerekek száma nő: 2014-ben 118 ezer, 2023-ban már 224 ezer gyereket érintett ez a helyzet. Az 5 éven aluliak körében a szám 47 ezerről 76 ezerre nőtt, vagyis egyre több kisgyerek él havi 150–170 ezer forintos átlagjövedelmű háztartásban.
