Piros toll mellett használjunk zöldet is – miért hatásos a Zöld toll módszer az iskolában?

Az iskolai jegyzetekben gyakran a piros toll uralkodik: a hibákat kiemeljük, aláhúzzuk, áthúzzuk. Ez a hagyományos módszer sajnos sok diákban frusztrációt, motiválatlanságot és szorongást okozhat, különösen azoknál, akik nehezebben boldogulnak bizonyos tantárgyakkal.

A Zöld toll módszer (Green Pen Method) pont ennek az ellenkezőjére épül: a diákok eredményeit, helyes válaszait és fejlődését emeli ki zöld tollal, így a jegyzetek nem a hibákra, hanem a sikerekre koncentrálnak.

A módszer története

Az első említést a zöld toll módszerről Amonashvili „Zdravstvuite, deti!” (Hello, children!) című könyvében találjuk, amely 1983-ban jelent meg az akkori Szovjetunióban. Később a blogger Tatiana Ivanko népszerűsítette az online térben, cikke pedig rendkívül népszerű lett az oroszul beszélő közösségekben. Az EMC oktatási közösség is követi a zöld toll alapelveit, hiszen a pozitív visszajelzések és a motiváció kulcsfontosságú a tanulásban.

 

shutterstock

Hogyan működik a módszer?

A módszer lényege egyszerű: a diákok legjobban sikerült válaszait, teljesítményét zöld tollal jelöljük, nem a hibáikat. Ez a gyerekek számára pozitív érzelmi élményt nyújt, és motiválja őket arra, hogy még jobban teljesítsenek, hiszen várják, hogy a következő feladatnál újabb zöld jelöléseket kapjanak.

A hagyományos, piros tollas módszer a hibákra fókuszál

. A diákok így csak a hibákat jegyzik meg, nem a helyes megoldásokat. Ezzel szemben a zöld toll módszer:a helyes válaszokra koncentrál, pozitív megerősítést ad, ösztönzi a diákokat a saját akaratból történő tanulásra, a hibák fokozatosan csökkennek, mert a diákok törekednek a helyes válaszokra.

Miért hatékony az iskolában?

A Zöld toll módszer előnyei:

  • Motivációt ad, a diákok várják a következő zöld jelölést.
  • Pozitív tanulási élményt nyújt, a kudarcok helyett a sikerek kerülnek fókuszba.
  • Önkéntes tanulást ösztönöz, a gyerekek belső motivációból igyekeznek helyes választ adni.
  • Hibák fokozatos csökkenése, a diákok önszántukból igyekeznek javítani, így a hibák lassan eltűnnek.
Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.