Az iskolai jegyzetekben gyakran a piros toll uralkodik: a hibákat kiemeljük, aláhúzzuk, áthúzzuk. Ez a hagyományos módszer sajnos sok diákban frusztrációt, motiválatlanságot és szorongást okozhat, különösen azoknál, akik nehezebben boldogulnak bizonyos tantárgyakkal.
A Zöld toll módszer (Green Pen Method) pont ennek az ellenkezőjére épül: a diákok eredményeit, helyes válaszait és fejlődését emeli ki zöld tollal, így a jegyzetek nem a hibákra, hanem a sikerekre koncentrálnak.
A módszer története
Az első említést a zöld toll módszerről Amonashvili „Zdravstvuite, deti!” (Hello, children!) című könyvében találjuk, amely 1983-ban jelent meg az akkori Szovjetunióban. Később a blogger Tatiana Ivanko népszerűsítette az online térben, cikke pedig rendkívül népszerű lett az oroszul beszélő közösségekben. Az EMC oktatási közösség is követi a zöld toll alapelveit, hiszen a pozitív visszajelzések és a motiváció kulcsfontosságú a tanulásban.
A módszer lényege egyszerű: a diákok legjobban sikerült válaszait, teljesítményét zöld tollal jelöljük, nem a hibáikat. Ez a gyerekek számára pozitív érzelmi élményt nyújt, és motiválja őket arra, hogy még jobban teljesítsenek, hiszen várják, hogy a következő feladatnál újabb zöld jelöléseket kapjanak.
A hagyományos, piros tollas módszer a hibákra fókuszál. A diákok így csak a hibákat jegyzik meg, nem a helyes megoldásokat. Ezzel szemben a zöld toll módszer:a helyes válaszokra koncentrál, pozitív megerősítést ad, ösztönzi a diákokat a saját akaratból történő tanulásra, a hibák fokozatosan csökkennek, mert a diákok törekednek a helyes válaszokra.Miért hatékony az iskolában?
A Zöld toll módszer előnyei:A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
