Piros toll mellett használjunk zöldet is – miért hatásos a Zöld toll módszer az iskolában?

Az iskolai jegyzetekben gyakran a piros toll uralkodik: a hibákat kiemeljük, aláhúzzuk, áthúzzuk. Ez a hagyományos módszer sajnos sok diákban frusztrációt, motiválatlanságot és szorongást okozhat, különösen azoknál, akik nehezebben boldogulnak bizonyos tantárgyakkal.

A Zöld toll módszer (Green Pen Method) pont ennek az ellenkezőjére épül: a diákok eredményeit, helyes válaszait és fejlődését emeli ki zöld tollal, így a jegyzetek nem a hibákra, hanem a sikerekre koncentrálnak.

A módszer története

Az első említést a zöld toll módszerről Amonashvili „Zdravstvuite, deti!” (Hello, children!) című könyvében találjuk, amely 1983-ban jelent meg az akkori Szovjetunióban. Később a blogger Tatiana Ivanko népszerűsítette az online térben, cikke pedig rendkívül népszerű lett az oroszul beszélő közösségekben. Az EMC oktatási közösség is követi a zöld toll alapelveit, hiszen a pozitív visszajelzések és a motiváció kulcsfontosságú a tanulásban.

 

shutterstock

Hogyan működik a módszer?

A módszer lényege egyszerű: a diákok legjobban sikerült válaszait, teljesítményét zöld tollal jelöljük, nem a hibáikat. Ez a gyerekek számára pozitív érzelmi élményt nyújt, és motiválja őket arra, hogy még jobban teljesítsenek, hiszen várják, hogy a következő feladatnál újabb zöld jelöléseket kapjanak.

A hagyományos, piros tollas módszer a hibákra fókuszál

. A diákok így csak a hibákat jegyzik meg, nem a helyes megoldásokat. Ezzel szemben a zöld toll módszer:a helyes válaszokra koncentrál, pozitív megerősítést ad, ösztönzi a diákokat a saját akaratból történő tanulásra, a hibák fokozatosan csökkennek, mert a diákok törekednek a helyes válaszokra.

Miért hatékony az iskolában?

A Zöld toll módszer előnyei:

  • Motivációt ad, a diákok várják a következő zöld jelölést.
  • Pozitív tanulási élményt nyújt, a kudarcok helyett a sikerek kerülnek fókuszba.
  • Önkéntes tanulást ösztönöz, a gyerekek belső motivációból igyekeznek helyes választ adni.
  • Hibák fokozatos csökkenése, a diákok önszántukból igyekeznek javítani, így a hibák lassan eltűnnek.
Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu