Az iskolai jegyzetekben gyakran a piros toll uralkodik: a hibákat kiemeljük, aláhúzzuk, áthúzzuk. Ez a hagyományos módszer sajnos sok diákban frusztrációt, motiválatlanságot és szorongást okozhat, különösen azoknál, akik nehezebben boldogulnak bizonyos tantárgyakkal.
A Zöld toll módszer (Green Pen Method) pont ennek az ellenkezőjére épül: a diákok eredményeit, helyes válaszait és fejlődését emeli ki zöld tollal, így a jegyzetek nem a hibákra, hanem a sikerekre koncentrálnak.
A módszer története
Az első említést a zöld toll módszerről Amonashvili „Zdravstvuite, deti!” (Hello, children!) című könyvében találjuk, amely 1983-ban jelent meg az akkori Szovjetunióban. Később a blogger Tatiana Ivanko népszerűsítette az online térben, cikke pedig rendkívül népszerű lett az oroszul beszélő közösségekben. Az EMC oktatási közösség is követi a zöld toll alapelveit, hiszen a pozitív visszajelzések és a motiváció kulcsfontosságú a tanulásban.
A módszer lényege egyszerű: a diákok legjobban sikerült válaszait, teljesítményét zöld tollal jelöljük, nem a hibáikat. Ez a gyerekek számára pozitív érzelmi élményt nyújt, és motiválja őket arra, hogy még jobban teljesítsenek, hiszen várják, hogy a következő feladatnál újabb zöld jelöléseket kapjanak.
A hagyományos, piros tollas módszer a hibákra fókuszál. A diákok így csak a hibákat jegyzik meg, nem a helyes megoldásokat. Ezzel szemben a zöld toll módszer:a helyes válaszokra koncentrál, pozitív megerősítést ad, ösztönzi a diákokat a saját akaratból történő tanulásra, a hibák fokozatosan csökkennek, mert a diákok törekednek a helyes válaszokra.Miért hatékony az iskolában?
A Zöld toll módszer előnyei:Miután beszámoltunk arról, hogy az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium igazgatója Csapodi Zoltán fideszes képviselőktől kért segítséget a polgári engedetlenség idején még 2022-ben, kaptunk egy olvasói levelet azoktól az akkori trefortos pedagógusoktól, akik részt vettek az akcióban. A szöveget változtatás nélkül közöljük.
Két fia kabátban tanulta végig a téli tanórákat a fűtetlen iskolában, egyikük egy évig nem tanult idegen nyelvet tanárhiány miatt, a másik osztályában pedig kéthavonta cserélődtek a matematikatanárok. A közoktatás problémáira világított rá a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a jelenlegi központosított szabályozás nem veszi kellően figyelembe a gyerekek egyéni fejlődését, ezért a döntési jogkörök visszaadását, valamint a határidők rugalmasabbá tételét sürgetik.
