Az idei tanévben több mint száz általános iskolába és középiskolába épülhet boulder típusú mászóval állami támogatással. Az első elkészült, amit a ceglédi Unghváry László Vendéglátóipari Technikum és Szakképző Iskolában adtak át.
Az Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárság által bejelentett program célja, hogy a fiatalokat a képernyő előtt töltött órák után aktív mozgásra ösztönözze.
Révész Máriusz, az Aktív Magyarországért felelős államtitkár az ünnepélyes átadón elmondta, hogy az országos programban részt vevő iskolákat szakmai támogatással is segítik. A Hópárduc Alapítvány tizenkét részes videósorozata az Aktív Magyarország YouTube-csatornáján elérhető, hogy a tanárok falmászás órákat tarthassanak. Emellett a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetséggel együttműködve négy turnusban száz-százhúsz tanár képzését szervezték meg, hogy felkészülten tudják vezetni az órákat.
A mozgásszegény életmód problémái
Az államtitkár kiemelte: a középiskolások átlagosan hét-nyolc órát töltenek képernyő előtt, ami kevesebb alváshoz, romló fizikai állapothoz, testsúlynövekedéshez és csökkenő tudásszinthez vezet. Szerinte a megoldás, ha a sportolást élménnyé tudják tenni, és minden gyerek megtalálja a számára vonzó sportágat, a mászás pedig minden izomcsoportot fejleszt.
Elindulhatnak a falmászás órák
Baranyi Tibor, az iskola igazgatója szerint régóta céljuk a testnevelés új mozgásformákkal történő változatosabbá tétele. Az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ 5 millió forint támogatást nyújtott, a Ceglédi Szakképzési Centrum pedig saját forrásból 800 ezer forintot biztosított. Két testnevelő tanár elvégezte a mászó-oktató instruktorképzést, így szakmailag megfelelő órákat tudnak tartani, és versenyfelkészítés is folyhat. A mászófal a centrum többi tagintézménye számára is elérhető tanórán kívüli foglalkozások keretében, valamint a városi nyitott tornaterem programban alkalomszerűen.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
