Balatoni Katalin közösségi oldalán kritizálta a PDSZ-t, melyet a szakszervezet nem hagyott szó nélkül.
A miniszterelnöki biztos közösségi oldalán egy posztban hangsúlyozta, hogy nem politizálhat a pedagógus a diákok között az iskolában, majd kitért arra is, hogy a Facebook nem osztályterem, ő sem gyerekek, sem pedig egyetemi hallgatók között soha nem beszélt aktuálpolitikáról.
Viszont büszke az ország miniszterelnökére, és az amerikai-magyar találkozó hatalmas siker, ami egyeseknek, köztük az ellenzéki szakszervezetnek is fáj.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezet (PDSZ) ezután külön bejegyzésben reagált Balatoni Katalin posztjára, melyben kifejtették, hogy ha "pedagógusok a közéletet érintő kérdésekben megszólalnak, az „politizálás”. Amikor viszont egy miniszterelnöki biztos a miniszterelnök külpolitikai szereplését dicséri, az már nem politika, hanem hit és nemzeti büszkeség."
A PDSZ mindig ott ül, ahol a dolga van: a hatalommal átellenes oldalon. A szakszervezetek feladata ugyanis épp az, hogy a fékek és ellensúlyok részeként ellenőrizzék, számon kérjék a mindenkori hatalomgyakorlókat – bármilyen színű kormány van éppen.
- olvasható a bejegyzésben, melyben kitértek arra is, hogy ilyen szintű személyeskedő letámadással még a pártállami időkben sem találkoztak.
"És továbbra is azt gondoljuk, hogy a közélet iránti érdeklődés és a véleményformálás nem bűn, hanem állampolgári jog – még a pedagógusoknak is" - írták, majd arra kérték a miniszterelnöki biztost, hogy a sikerpropaganda helyett tegyen valamit a NOKS-és egyéb munkakörökben dolgozók béremeléséért, valamint a teljesítményértékelési rendszer visszavonásáért.
Az Eduline-on is megírtuk, hogy felméri a sztrájkhajlandóságot a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a nevelést, oktatást közvetlenül segítők béremelése érdekében.
Mint ahogyan arról mi is beszámoltunk, a köznevelésért felelős államtitkár, Maruzsa Zoltán a szakszervezettel való legutóbbi egyeztetésén kijelentette, hogy a választásokig nem hajlandóak jogszabályokat módosítani, a garantált bérminimum emelkedésén kívül pedig egyéb béremelésre nem számíthatnak továbbra sem az oktatást és nevelést segítő dolgozók, mert arra nincs fedezet a 2026-os költségvetésben. Holott a szervezet egy korábbi felmérése szerint az esetükben még indokoltabb a béremelés, mint korábban a pedagógusok esetében volt, mivel a fizetésük átlagosan mindössze nettó 230 ezer forint.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
