Gyarmathy Éva neveléslélektani és klinikai szakpszichológus az iskolarendszer gyökeres átalakításának szükségességéről ír. Szerinte a mai iskola egyszerűen nem kompatibilis a 21. századi gyerekekkel, akik egészen más közegben szocializálódnak, mint amilyenre a jelenlegi oktatás készült.
A mai gyerekeket naponta 74 gigabájtnyi információ éri – ez körülbelül 16 filmnyi tartalomnak felel meg. Az iskola ezzel szemben információszegény, egyirányú tanulási környezetet kínál, ahol a frontális oktatás dominál. Ez nemcsak unalmas, hanem kifejezetten ingerhiányos állapotot teremt, ami a pszichológus szerint figyelemzavart, feszültséget és tanulási nehézségeket is fokozhat - többek között erről ír a Válasz Online-on Gyarmathy Éva neveléstecnikai és klinikai szakpszichológus.
A szakértő úgy véli: „az iskola jelenleg az információs tér szűkülése a gyerekek számára, így érthetően nem motiváltak az ott folyó tanítás elfogadására.” A gyerekek természetes tanulási folyamata – a játék, a kísérletezés, a társas interakciók – az iskolában szinte teljesen háttérbe szorul.A külső elvárások irányítanakA szakpszichológus szerint a legnagyobb baj, hogy az iskola versengésre épít, miközben a gyerekek fejlődését az együttműködés és a kapcsolódás segítené.A jelenlegi rendszerben a gyerekek nemcsak egymással versenyeznek, hanem folyamatosan külső elvárásokhoz is mérik magukat, ami önbizalomhiányhoz és kiégéshez vezethet már nagyon fiatal korban.„A tanulásnak a gyerek érdeklődésére, kérdéseire, problémáira kell épülnie – nem pedig a tanterv betűire" - írja Gyarmathy.
Gyarmathy írása szerint az oktatás megújulása nem technikai kérdés, hanem szemléleti – a változásnak abból kell kiindulnia, hogy a gyerek nem a rendszerhez alkalmazkodik, hanem a rendszer alakul a gyerekhez.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
