A diákok több mint fele 8-10 kilós táskát cipel naponta az iskolába

Nincs törvény, csak ajánlás – miközben a gyerekek táskái gyakran kétszer olyan nehezek, mint amit az orvosok javasolnak. A matematika, a „legnehezebb tantárgy” szó szerint is az lett: sok diák minden nap hazacipeli az egész felszerelést, mert az iskolában nincs hol hagynia.

Az Eduline oldalán indított szavazás meglepő eredményt hozott: a szavazók fele szerint a gyerekek iskolatáskája 8–10 kilogramm közötti, 6 százalékuk pedig a 10 kilogrammot meghaladó kategóriát jelölte meg. A szavazás szövegében hangsúlyoztuk, hogy a testnevelés felszerelés nélkül mérjék le a táskát. Ez azt jelenti, hogy a tanulók táskái sokszor kétszer olyan nehezek, mint amit a szakértők javasolnak.

A matematika a legnehezebb

A megkérdezett szülők szinte kivétel nélkül a matematikát tartják a legnehezebb tantárgyi felszerelésnek, de többen panaszkodtak arra is, hogy a tankönyvek gyakran két évfolyam anyagát tartalmazzák, így hiába nem használják a könyv felét, minden nap cipelni kell.

„A matematika a legnehezebb a felszerelés, mert az emelt matekos osztályban két könyvet + füzetet kell vinni minden órára” – mondta egy anyuka, akinek a kilencedikes lánya inkább minden nap hazahozza a matekcuccot, mert előre nem tudja biztosan, hogy melyik könyvre lesz szüksége a házihoz.

Egy hetedikes fiú anyukája arról számolt be, hogy fia tankönyvei és munkafüzetei szinte mind A4-es méretűek. Hozzátette: „A földrajz és biológia a 7–8. évfolyam tananyagát is tartalmazza. Vannak napok, amikor alig fér el a táskájában a könyvektől a tolltartója vagy az uzsonnája. Ilyenkor inkább autóval hozzuk haza, mert rossz nézni a tartását.”

Ha pedig a gyerek nem viszi magával a ritkán használt feladatgyűjteményt vagy munkafüzetet, felszereléshiányt kap a KRÉTA-ban. Egy anyuka visszaemlékezett:

Amikor felsős volt a fiam, többször jeleztük az iskolában, hogy túl nehéz a táskája, de nem történt semmi. Így volt sokszor 8–10 kiló a táskája. Mivel 1–1,5 km-re laktunk az iskolától és gyalog jártunk, sokszor mi cipeltük helyette, hogy ne a gyerek gerince menjen tönkre.

Nem keményfedelesek a könyvek, mégis nehezebbek, mint régen

Bár ma már keményfedeles tankönyvek alig vannak, a szülők szerint a mostani könyvek mégis nehezebbek, mint a korábbi generációké.

Más anyagból készülnek a könyvek. Nyilván papír, de mintha be lenne vonva vagy át lenne itatva még plusz valami anyaggal. Lehet, hogy így strapabíróbb, tartósabb. Kemény kötésű tankönyvünk nem volt, de valahogy mégis nehezebbek, mint régen – ezt a szüleim is megállapították”

– mesélte egy szülő.

A nehéz könyvek mellé pedig a nagy alakú füzetek is hozzájárulnak a súlyhoz: felső tagozatban szinte minden tantárgyból ezt kérik.

A helyzetet nehezíti, hogy a szülők beszámolói szerint a diákok többsége nem hagyhatja az iskolában a könyveit, mivel az osztályok gyakran „teremről teremre vándorolnak” a tanórák között.

Ugyanakkor általánosságban elmondható még engedékenyebbek az iskolák, bent lehet hagyni a padban, fiókban a felszerekést, de a felsőbb évfolyamokon minden tankönyvet haza kell vinni.

Shutterstock

Nincs törvény, csak ajánlás

Megnéztük, hogy a jogszabályok között van-e valamilyen előírás az iskolatáska súlyával kapcsolatban, de a köznevelési törvényben és a nemzeti alaptantervben ezzel kapcsolatban semmilyen előírás sincs.

Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy az alapvető jogok biztosa (ombudsman) már 2013-ban felhívta a figyelmet arra, hogy az iskolatáska súlya ne haladja meg a gyermek testsúlyának 10%-át (AJB-691/2013). Ezt a Magyar Gerincgyógyászati társaság és számos nemzetközi kutatás is megerősítette.

Ez alapján az ideális iskolatáska-súly életkor szerint így alakul:

  • 1–2. osztály: legfeljebb 2,5 kg
  • 3–4. osztály: maximum 3,5 kg
  • 5–6. osztály: körülbelül 4,5 kg
  • 7–9. osztály: körülbelül 5 kg

Ezekhez képest a szülők szerint sok gyerek dupla súlyt cipel nap mint nap – ami hosszú távon komoly egészségügyi kockázatot jelenthet.

Nemcsak gerincproblémákat okoz, de balesetveszélyes is

Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) főigazgatója szintén hangsúlyozta, hogy a kitömött iskolatáska nemcsak egészségügyi, hanem balesetveszélyt is jelent. Felhívta a figyelmet arra, hogy különösen gyakori az egyensúlyvesztés miatti elesés, illetve a buszmegállókban történő balesetek: a nehéz táskával, háttal a beérkező járműnek álló gyerekek könnyen elsodródhatnak, és több ilyen típusú gázolásos eset is ismert.

A főigazgató szerint a gerincdeformitások elkerülését nemcsak a táska súlya, hanem annak formája is befolyásolja. Az ergonomikus, testre szabott hátitáskák elterjedését ugyanakkor gátolja a magas ár, valamint az, hogy a gyerekek és szülők gyakran inkább a forma vagy a szín alapján választanak.

A szakember különösen az alsó tagozatosoknál tartja fontosnak a testsúly 10 százalékának megfelelő szigorú súlykorlát betartását. Emellett javasolja a tankönyvek és füzetek súlyának csökkentését, a tanórai felszerelések iskolában hagyását, és azt, hogy a gyerekek ne vigyenek haza minden nap minden könyvet. Az otthoni készüléshez szükséges anyagok mennyiségét is érdemes lenne csökkenteni.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.