Aki 2013-ban tett emelt magyar érettségit, az elemzett Krasznahorkait

A Nobel-díjas szerző műve már felbukkant az érettségin is.

A 2013-as emelt szintű magyarérettségi egyik szövegalkotási feladatában szerepelt egy részlet a Nem kérdez, nem válaszol. Huszonöt beszélgetés ugyanarról című művéből. A vizsgázóknak a szöveget kellett értelmezniük és elemezniük a „Egy mű értelmezése” feladatkörben.

A feladat 20 pontot ért, és a hivatalos javítási útmutató szerint a megoldáshoz nem volt szükség az író vagy életművének ismeretére – a hangsúly a szöveg önálló elemzésén volt.
Oktatási Hivatal

A 2001-ben megjelent Nem kérdez, nem válaszol. Huszonöt beszélgetés ugyanarról című kötetben Krasznahorkai huszonöt beszélgetést rögzített különböző művészekkel, gondolkodókkal és alkotókkal. A párbeszédekben az alkotás értelme, a hit, a csend, az emberi szenvedés és a művészet szerepe kerül előtérbe. A könyv címével ellentétben a beszélgetések nem hagyományos interjúk: inkább filozofikus eszmecserék, amelyekben a kérdések és válaszok határai elmosódnak.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István