Aki 2013-ban tett emelt magyar érettségit, az elemzett Krasznahorkait

A Nobel-díjas szerző műve már felbukkant az érettségin is.

A 2013-as emelt szintű magyarérettségi egyik szövegalkotási feladatában szerepelt egy részlet a Nem kérdez, nem válaszol. Huszonöt beszélgetés ugyanarról című művéből. A vizsgázóknak a szöveget kellett értelmezniük és elemezniük a „Egy mű értelmezése” feladatkörben.

A feladat 20 pontot ért, és a hivatalos javítási útmutató szerint a megoldáshoz nem volt szükség az író vagy életművének ismeretére – a hangsúly a szöveg önálló elemzésén volt.
Oktatási Hivatal

A 2001-ben megjelent Nem kérdez, nem válaszol. Huszonöt beszélgetés ugyanarról című kötetben Krasznahorkai huszonöt beszélgetést rögzített különböző művészekkel, gondolkodókkal és alkotókkal. A párbeszédekben az alkotás értelme, a hit, a csend, az emberi szenvedés és a művészet szerepe kerül előtérbe. A könyv címével ellentétben a beszélgetések nem hagyományos interjúk: inkább filozofikus eszmecserék, amelyekben a kérdések és válaszok határai elmosódnak.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.