PDSZ: nem lehet tavalyival azonos célokat megjelölni a TÉR-értékelésen

A szakszervezet szerint az intézkedés jogellenes és szakmaiatlan is.

  • Székács Linda

A PDSZ korábbi felmérése szerint idén a 25 000 forintos átlagot sem érte el az az összeg, amennyivel emelkedett azoknak a pedagógusoknak a bruttó bére, akik magas pontszámot értek el a teljesítményértékelésen.

Az adataik szerint 1240 válasz alapján az elért átlagos pontszám 83,2 pont volt, az átlagos emelés összege pedig mindössze 20 746 forint; az összeg ugyanakkor megyénként eltér és attól is függ, hogy ki milyen beosztásban dolgozik.

A pedagógusok egyébként a rendszerben maximum 100 pontot gyűjthetek össze egyrészt személyre szabott éves célok alapján, másrészt egységes értékelési szempontok szerint.

Vezető megbízással nem rendelkező értékelendő személy esetén például

  • a három, személyre szabott teljesítménycél megvalósulása esetén háromszor 8, összesen legfeljebb 24 pont,
  • hét értékelési szempont alapján, összesen legfeljebb 76 pont.

A vezetői megbízással rendelkező értékelendő személy esetében pedig

  • négy, személyre szabott teljesítménycél megvalósulása esetén négyszer 10, összesen legfeljebb 40 pontot,
  • hét értékelési szempont alapján, összesen legfeljebb 60 pontot lehetett kapni.
Nem lehet ugyanaz

A személyre szabott célokat ugyanakkor a PDSZ szerint évente meg kell változtatni, mert a tankerületek nem engedik az előző évivel azonos célok megjelölését.

Ez nemcsak jogellenes, lévén, hogy semmiféle jogszabály nem tiltja, hogy ugyanazt a teljesítménycélt határozzuk meg, de nonszens és szakmaiatlan is ennek megtiltása.

- írják.

A szakszervezet szerint ugyanis "ha egy teljesített vállalás alapán adott értéklés alapján beépítik az illetménybe a béremelést, tehát az érintett ezért kapja havonta az emelt bért, nem logikus, hogy a vállalásait ne vigye tovább. Ez ellentmond a pályázati logikának is, amelyben jellemzően szintén kritérium a fenntarthatóság."

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.