PDSZ: nem lehet tavalyival azonos célokat megjelölni a TÉR-értékelésen

A szakszervezet szerint az intézkedés jogellenes és szakmaiatlan is.

  • Székács Linda

A PDSZ korábbi felmérése szerint idén a 25 000 forintos átlagot sem érte el az az összeg, amennyivel emelkedett azoknak a pedagógusoknak a bruttó bére, akik magas pontszámot értek el a teljesítményértékelésen.

Az adataik szerint 1240 válasz alapján az elért átlagos pontszám 83,2 pont volt, az átlagos emelés összege pedig mindössze 20 746 forint; az összeg ugyanakkor megyénként eltér és attól is függ, hogy ki milyen beosztásban dolgozik.

A pedagógusok egyébként a rendszerben maximum 100 pontot gyűjthetek össze egyrészt személyre szabott éves célok alapján, másrészt egységes értékelési szempontok szerint.

Vezető megbízással nem rendelkező értékelendő személy esetén például

  • a három, személyre szabott teljesítménycél megvalósulása esetén háromszor 8, összesen legfeljebb 24 pont,
  • hét értékelési szempont alapján, összesen legfeljebb 76 pont.

A vezetői megbízással rendelkező értékelendő személy esetében pedig

  • négy, személyre szabott teljesítménycél megvalósulása esetén négyszer 10, összesen legfeljebb 40 pontot,
  • hét értékelési szempont alapján, összesen legfeljebb 60 pontot lehetett kapni.
Nem lehet ugyanaz

A személyre szabott célokat ugyanakkor a PDSZ szerint évente meg kell változtatni, mert a tankerületek nem engedik az előző évivel azonos célok megjelölését.

Ez nemcsak jogellenes, lévén, hogy semmiféle jogszabály nem tiltja, hogy ugyanazt a teljesítménycélt határozzuk meg, de nonszens és szakmaiatlan is ennek megtiltása.

- írják.

A szakszervezet szerint ugyanis "ha egy teljesített vállalás alapán adott értéklés alapján beépítik az illetménybe a béremelést, tehát az érintett ezért kapja havonta az emelt bért, nem logikus, hogy a vállalásait ne vigye tovább. Ez ellentmond a pályázati logikának is, amelyben jellemzően szintén kritérium a fenntarthatóság."

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.