A tanóra sosem csupán a tanmenet szerint halad – mondja Fenyő D. György magyartanár, aki szerint a valódi tanulás ott kezdődik, ahol a diákok kérdései és gondolatai új irányt adnak a tanításnak. Hangsúlyozta: az oktatási rendszer „túlterhelt, centralizált és adminisztratív”, de a tanárok igyekeznek megtalálni az egyensúlyt.
Csoda, ha minden úgy történne, ahogy azt a tanár előre eltervezi
Fenyő szerint egy tanóra soha nem ismételhető meg pontosan ugyanúgy. Egy eleredő orrvérzés, egy elromló projektor vagy egy diák váratlan kérdése azonnali döntést követel.
Harminchat embernek kell együtt dolgoznia, gondolkodnia: az lenne a csoda, ha minden úgy történne, ahogy azt a tanár előre eltervezi”
– fogalmaz a Kultura.hu interjújában. A pedagógus feladata, hogy megkülönböztesse a tartalmi kérdéseket a félreértésekből született gondolatoktól, és közben ne veszítse el az óra fókuszát. A döntés tehát nemcsak didaktikai, hanem etikai kérdés is: mit érdemes megbeszélni, és mit kell elengedni?
Nem minden óra lehet eufórikusEgy irodalomóra akkor „él”, amikor egyszerre mozdul meg az értelem és az érzelem – vallja Fenyő. Az érzelmi bevonódás, a humor és a szellemi kíváncsiság teszik valóban emlékezetessé az órát.
Ha van lendülete az órának, ha megérinti őket valami, akkor már jó úton járunk”
– mondja és hozzáteszi: nem minden óra lehet euforikus, de a jó tanári figyelem mindig lehetőség az élményszerű tanulásra.
Ha szigorúan követik a kerettantervet, akkor a tanítás kapkodássá válik
Fenyő D. György szerint a magyar irodalomtanítás egyik legnagyobb gondja, hogy a jelenlegi kerettanterv egyszerre túlterhelt és életszerűtlen. Mint fogalmazott:
Jelenleg van egy teljesen irreálisan túltervezett, teljesíthetetlen és emberidegen kerettantervünk, egy olyan műlistánk, ami csak kapkodáshoz, felületességhez és érdektelenséghez vezethet."
Szerinte ha a pedagógusok mindezt szó szerint próbálnák teljesíteni, „meghalna az irodalomtanítás”. Ugyanakkor szerencsére sok tanár felismerte, hogy nem kell mindent mindig teljesíteni:
Akinek van bátorsága a felsorolt művek jelentős részét – iskolától, diákcsoporttól, életkortól vagy továbbtanulási aspirációktól függően – akár felét, kétharmadát kihagyni, összevonni, helyettesíteni, annak az egyes órákon már nem kell rohannia.”
Fenyő szerint a legjobb pedagógusok nem a tantervi elvárások kipipálására törekednek, hanem arra, hogy valódi élményt és gondolkodásra késztető tanulási folyamatot teremtsenek. „A jó tanítás nem az, ami mindent teljesít, hanem az, ami hat” – tette hozzá.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
