Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A következő választásokig nem lesz olyan pedagógusokat érintő jogszabály, melyen a tervek szerint változtatna a kormány.
"Megkaptuk a szép üzenetet, hogy a következő választásokig nem kívánnak a közoktatás ügyével foglalkozni" – mondta Nagy Erzsébet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője a legutóbbi belügyminisztériumi egyeztetés után a szakszervezet közösségi oldalán közzétett videóban.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke is megerősítette, hogy a választásokig a státusztörvénnyel és a teljesítményértékeléssel kapcsolatban semmilyen jogszabályi módosítás nem lesz. Ezalól a pedagógusok digitális aláírása az egyetlen kivétel, hogy a tanárok a digitális bizonyítványokat alá tudják majd írni.
A PSZ elnöke ezen kívül kiemelte azt is, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jutalommal kapcsolatban a kormány szerint nem tettek a szakszervezetek javaslatot.
Nagy Erzsébet itt jegyezte meg, hogy ez nem igaz, mert konkrétan öt javaslattal álltak elő, amiből az utolsót még a Nemzeti Pedagógus Kar is elfogadott. Ennél egyedül a nyilvántartással volt problémája a kormánynak.
Totyik hozzátette, hogy nagyon közelálltak ahhoz, hogy a tárgyalás közben felálljanak.
Az Eduline-on korábban részletesen foglalkoztunk a pedagógusok teljesítményértékelésevel. Legutóbb az derült ki, hogy az Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola több tanára illetéktelenül belépett kollégái KRÉTA-fiókjaiba, hogy megnézzék, ki milyen TÉR-értékelést kapott. A tankerület vizsgálatot indított az ügyben.
Arról nem beszélve, hogy a 25 000 forintot sem érte el a teljesítményértékelés során magas pontszámot elért pedagógusok extra bére.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.