Figyelik az érdemjegyeket és a hiányzásokat - folytatódik az Esélyteremtő Program a szakképzésben

Hivatalosan is elindult az Esélyteremtő Program újabb üteme a szakképzésben – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM). A kezdeményezés célja a lemorzsolódás csökkentése, a tanulmányi eredmények javítása és a tanulók kompetenciáinak fejlesztése.

Érdemjegyek és hiányzások alapján jelez a rendszer

Az Esélyteremtő Program (ETP) keretében a szakképzésben dolgozó oktatók 2–5 tanulóval foglalkozhatnak egyénileg, akik fokozott segítségre szorulnak. A diákok teljesítményét a KRÉTA Early School Leaving (ESL) előrejelző rendszer figyeli, amely az érdemjegyek és a hiányzások alapján időben jelez, ha valaki lemorzsolódás veszélyébe kerülhet.

A bukásra álló diákok száma a negyedére csökkent

A program eddigi tapasztalatai szerint a tanulók tanulmányi átlaga a tavaszi időszakban 2,69-ről 2,95-re nőtt, és a bukásra álló diákok száma 2998-ról 732-re csökkent. Ez azt jelenti, hogy a mentorált diákok háromnegyede javított az eredményein. Az igazolatlan hiányzások száma szintén visszaesett.

A részt vevő intézmények nemcsak a tanulmányi átlag javulásáról, hanem a tanulási motiváció, a szociális készségek és a konfliktuskezelési technikák fejlődéséről is beszámoltak. Az oktatók és a szülők szerint a mentorált diákok önismerete, önértékelése és tanuláshoz való viszonya is pozitív irányban változott.

Mennyit kapnak a pályázó oktatók?

A program negyedik ütemében az oktatók ismét pályázhatnak a részvételre. A sikeres pályázók egyszeri, bruttó 300 ezer forintos támogatásban részesülnek. Az előző időszakban 340 intézmény mintegy 3500 oktatója és közel 11 ezer tanuló vett részt a kezdeményezésben.

Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár szerint

az Esélyteremtő Program hatékonyságát és eredményességét mutatja, hogy az évismétlés veszélyével fenyegetett tanulók száma jelentősen csökkent, a diákok tanulmányi átlaga javult, valamint az igazolatlan mulasztások száma is alacsonyabb."

 

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.