„Ebben kutyául állunk” - a volt oktatási miniszter véleménye a mai közoktatásról

A volt oktatási miniszter szerint a magyar közoktatás a múlt eszközeivel próbálja kezelni a jelen problémáit, miközben egyre több diák küzd alapvető készségbeli hiányosságokkal.

„A jelenlegi oktatáspolitika nem érti azt a változást, ami jelenleg a világban zajlik, ezért a 70-es évek eszközeit hozza vissza”

- fogalmazta meg Hiller István a Népszava támogatásával létrejött Közbeszélgetés rendezvénysorozatában.

100-ból 5 gyereknek kell újra járnia az elsőt, mert nem iskolaéretten kerülnek be az oktatásba

Szerinte a diákok alapkompetenciái súlyosan hiányosak: a 6–14 évesek 25-27 százaléka funkcionális analfabéta. Úgy véli, az iskola feladata elsődlegesen a gyerekek szolgálata, nem pedig a hatalom elvárásainak teljesítése.

Hiller konkrét megoldási javaslatokat is megfogalmazott. Tizenkét pontból álló programjában kiemelte, hogy az oktatás egészében első a gyerek; az iskola a gyerekért van. Továbbá bizonyos alapkészségek is elengedhetetlenek, mint az írás, olvasás és számolás. Emellett szerinte az informatikai tudás fejlesztésére is nagy hangsúlyt kell fektetni. Az angol nyelv mellett pedig meg kell tanulni egy keleti nyelvet is a „mai tizenéves, távlatokban gondolkodó” nemzedéknek. És szükség van kimondottan az oktatásügyért felelős tárcára is - sorolta.

Több mint ötezren dolgoznak pedagógusi végzettség nélkül

A volt oktatási miniszter a beszélgetés során kitért arra, hogy Magyarország jövője az oktatásban és az innovációban rejlik. Úgy véli, bár a gazdasági problémák megoldása elengedhetetlen, valódi kitörési lehetőséget az jelentene, ha az ország jobban kihasználná saját tehetségeit és erőforrásait. Hiller szerint ezzel szemben Orbán Viktor az iskolát inkább a hatalomgyakorlás és a fiatal generációk befolyásolásának eszközeként kezeli.

„Amit mi közoktatásnak nevezünk, azt ők köznevelésnek nevezik, a törvény a rendszerváltás óta első alkalommal nem tartalmazza az oktatás szót”

- hívta fel rá a figyelmet.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.