A romák közel 80 százalékának legfeljebb 8 általánosa van

3500 fiatal kapcsolódott be eddig a roma szakkollégiumi programba, 746-an diplomát is szereztek – miközben a roma fiatalok több mint fele továbbra is idő előtt hagyja el az iskolát.

Sztojka Attila a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat által elért eredményeket hangsúlyozta szombaton Kaposváron a hálózat tanévnyitó ünnepségén.

Kiemelte, a következő évek feladata, hogy még több roma fiatal jusson el az érettségiig, a diplomáig, és belépjen a munka világába, ezért erősítik a támogatási programokat, építik a roma szakkollégiumokat, megteremtik a jövő értelmiségének hátországát.

Meghirdetik idén ősszel a Roma szakkollégiumok utánpótlásának biztosítása című projektet, amely 1,6 milliárd forint európai uniós és hazai támogatási kerettel indul, a már működő roma szakkollégiumokban valósul meg, hogy mentorálással, közösségi rendezvényekkel, külföldi tanulmányutakkal, modern eszközökkel segítse a fiatalokat” – közölte.

A „modern eszközök” alatt elsősorban digitális tanulási platformokat és online mentorálási megoldásokat kell érteni. A mentorálás a szakkollégiumi munka központi eleme, amely a hallgató tudásának és kompetenciáinak feltérképezésére, az egyéni haladási terv kialakítására és a mentorral való folyamatos kapcsolattartásra épül.

"Megvolt bennem az igény a továbbjutásra" - ma már felzárkózás-politikával foglalkozik egy 28 éves roma fiatal

A programban résztvevők ötöde jutott el a diplomáig

A roma szakkollégiumi hálózat 2011-ben indult, jelenleg 9 városban 11 intézményt foglal magába, és évente mintegy 700 millió forintos állami támogatást kap. A kezdetek óta több mint 3500 hallgató vett részt a programban, közülük eddig 746-an szereztek diplomát, húszan doktori fokozatot is elértek. A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a volt hallgatók életútját rendszeresen nyomon követik: a végzettek több mint 90 százaléka elhelyezkedik a munkaerőpiacon.

A szakkollégiumokba a jelentkezés nyilvános és szabályozott eljárásban zajlik. Tag lehet minden olyan fiatal, aki roma származású, vagy a jogszabályok szerint hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, és felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonnyal rendelkezik” – írta megkeresésünkre a Belügyminisztérium.

A roma fiatalok helyzete továbbra is kritikus

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint

  • a romák közel 80 százaléka legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik, szemben a nem romák kevesebb mint 20 százalékával.
  • 2014 és 2019 között a roma munkanélküliségi ráta 30,1 százalékról 16,7 százalékra csökkent. A nemek közötti különbségek továbbra is jelentősek: míg a 15–64 éves roma férfiak 57,8 százaléka dolgozott 2021-ben, addig a nők mindössze 34,3 százaléka.
KSH

A fiatalok helyzete különösen aggasztó: a 18–24 éves roma fiatalok több mint 60 százaléka korai iskolaelhagyó volt 2021-ben. Ez szorosan összefügg azzal, hogy a sem tanuló, sem dolgozó fiatalok aránya (NEET-ráta) a romák körében több mint négyszerese a nem romákénak.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.