A romák közel 80 százalékának legfeljebb 8 általánosa van

3500 fiatal kapcsolódott be eddig a roma szakkollégiumi programba, 746-an diplomát is szereztek – miközben a roma fiatalok több mint fele továbbra is idő előtt hagyja el az iskolát.

Sztojka Attila a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat által elért eredményeket hangsúlyozta szombaton Kaposváron a hálózat tanévnyitó ünnepségén.

Kiemelte, a következő évek feladata, hogy még több roma fiatal jusson el az érettségiig, a diplomáig, és belépjen a munka világába, ezért erősítik a támogatási programokat, építik a roma szakkollégiumokat, megteremtik a jövő értelmiségének hátországát.

Meghirdetik idén ősszel a Roma szakkollégiumok utánpótlásának biztosítása című projektet, amely 1,6 milliárd forint európai uniós és hazai támogatási kerettel indul, a már működő roma szakkollégiumokban valósul meg, hogy mentorálással, közösségi rendezvényekkel, külföldi tanulmányutakkal, modern eszközökkel segítse a fiatalokat” – közölte.

A „modern eszközök” alatt elsősorban digitális tanulási platformokat és online mentorálási megoldásokat kell érteni. A mentorálás a szakkollégiumi munka központi eleme, amely a hallgató tudásának és kompetenciáinak feltérképezésére, az egyéni haladási terv kialakítására és a mentorral való folyamatos kapcsolattartásra épül.

"Megvolt bennem az igény a továbbjutásra" - ma már felzárkózás-politikával foglalkozik egy 28 éves roma fiatal

A programban résztvevők ötöde jutott el a diplomáig

A roma szakkollégiumi hálózat 2011-ben indult, jelenleg 9 városban 11 intézményt foglal magába, és évente mintegy 700 millió forintos állami támogatást kap. A kezdetek óta több mint 3500 hallgató vett részt a programban, közülük eddig 746-an szereztek diplomát, húszan doktori fokozatot is elértek. A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a volt hallgatók életútját rendszeresen nyomon követik: a végzettek több mint 90 százaléka elhelyezkedik a munkaerőpiacon.

A szakkollégiumokba a jelentkezés nyilvános és szabályozott eljárásban zajlik. Tag lehet minden olyan fiatal, aki roma származású, vagy a jogszabályok szerint hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, és felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonnyal rendelkezik” – írta megkeresésünkre a Belügyminisztérium.

A roma fiatalok helyzete továbbra is kritikus

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint

  • a romák közel 80 százaléka legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik, szemben a nem romák kevesebb mint 20 százalékával.
  • 2014 és 2019 között a roma munkanélküliségi ráta 30,1 százalékról 16,7 százalékra csökkent. A nemek közötti különbségek továbbra is jelentősek: míg a 15–64 éves roma férfiak 57,8 százaléka dolgozott 2021-ben, addig a nők mindössze 34,3 százaléka.
KSH

A fiatalok helyzete különösen aggasztó: a 18–24 éves roma fiatalok több mint 60 százaléka korai iskolaelhagyó volt 2021-ben. Ez szorosan összefügg azzal, hogy a sem tanuló, sem dolgozó fiatalok aránya (NEET-ráta) a romák körében több mint négyszerese a nem romákénak.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.