Mindennapi hős lett Galamb Alex, a mélyszegénységből kitört pék

Az InStyle magazin #képesvagyok díját a mindennapi hősök kategóriában nyerte el Galamb Alex.

  • Tornyos Kata

A fiatal pék nem tudott ott lenni a gálán, mert az egyetemen nagyon fontos órája volt. Mint mondta a 24.hu-nak, nem akart lemaradni és mivel titkos szavazás volt, senki nem látta, hogyan állnak a voksok, Alex meg nem is nagyon bízott a győzelmében.

Korábban írtunk arról, hogy technikusi képesítést szerzett, tanítóképző szakra felvételizett Galamb Alex, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei fiatal pék, aki 2023-ban az év embere lett. A Sütni Jó! Alapítványt működtető roma származású férfi mélyszegénységből tört fel, majd vált sikeres pék- és cukrász mesterré. Júliusban felvételt is nyert a Tokaj-Hegyalja Egyetem tanító szakára, ahol államilag támogatottan és levelező tagozaton tanul.

A #képesvagyok díj azokat az inspiráló embereket állítja középpontba, akik a társadalom elvárásaival is dacolva képesek küzdeni céljaikért, tenni az elfogadásért és a sokszínűségért. A jelöltek olyan ügyek mellett állnak ki, amelyekről nehéz beszélni – ők mégis megteszik, mindezzel pedig követők százezreinek nyújtanak segítséget, inspirációt, motivációt.

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.