„A demokráciát nem lehet elég korán kezdeni” – diákközgyűlést hoznak létre a fővárosban

Minden budapesti iskola diákja 7-ediktől 12-edik osztályig jelentkezhet diákképviselőnek.

  • Eduline

„Mi elcsesztük, úgyhogy most ti jöttök”

- hangzott el Karácsony Gergelytől a Facebookon megosztott videójában, melyben bejelentette, hogy megalakul a Fővárosi Diákközgyűlés.

Ahogyan azt a főpolgármester elmondta, a tavalyi önkormányzati választás idején a fővárosi diákszervezetek létrehozták a Mi Budapestünk programot, amelynek képviseletével Karácsony Gergelyt bízták meg.

A program egyik követelése volt a Fővárosi Diákközgyűlés létrehozása, hogy ennek révén a diákok is beleszólhassanak Budapest jövőjének az alakításába.

A közgyűlést most valóban megszervezik: minden iskola a 7–12. évfolyamról választhat diákképviselőket, akik egy kerületi gyűlésen közösen és demokratikus úton választják meg a kerület képviselőit. Ezekből a delegáltakból alakul meg a Fővárosi Diákközgyűlés.

 

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Campus life
Kovács Dóri

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna