"A fiatalok igenis politizáljanak" – tovább vitáztak a diákok ügyéről a Fővárosi Közgyűlésben

A vita tárgya a diákok közéletbe való bevonását célzó "Mi Budapestünk Program" elfogadása volt a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén.

  • Tornyos Kata

Tegnap megírtuk, hogy nagy port kavart a diákok ügye a politikai pártoknál, akik kihátráltak a diákszövetkezetek mögül. Majd jöttek Magyar Péterék, akik végül mégis a támogatásuk mellett döntöttek. Eleinte a Tisza Párt azt kifogásolta, hogy a programot csak három diákszervezet rakta össze, ez azonban nem fedi le megfelelően a budapesti diákságot. A szervezeteknek végül mégis a Tiszával sikerült megegyezniük, akik vállalták a program teljesítését társadalmi egyeztetés után.

Szerdán tartott ülést a Fővárosi Közgyűlés, ahol Barna Judit, a Tisza Párt képviselője ismét társadalmasítást kért és hiányolta, hogy semmilyen költségvetési alátámasztása nincs a programnak. Az Eötvös Gimnázium diákszervezeti vezetőjére hivatkozva állította, hogy szélesebb vitára, sokkal több diák bevonására van szükség. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az érintett három diákszervezet elfogadta a párt javaslatait – írta meg a Népszava.

Ezzel nem értett egyet Döme Zsuzsanna, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöke, aki szerint a társadalmasítás hónapokkal vetheti vissza a programok elindítását. "Mit kellene abban társadalmasítani, hogy hol legyen a helyiség, kapjanak-e fürdőjegyet, stb. ?" – kérdezte.

A „Mi Budapestünk Program” elnevezésű program közel 40 oldalon keresztül foglalja össze a diákok (ADOM Diákmozgalom, az Egységes Diákfront és a Fridays For Future Magyarország) javaslatait, ebben külön-külön fejezetet kaptak a Fővárosi Önkormányzat, valamint a kerületek felé támasztott elvárások. A lista többek között ezeket tartalmazza:

  • mentálhigiénés program,
  • mindenki számára elérhető ingyenes közösségi tér létrehozása,
  • diákkedvezmények,
  • ösztöndíjprogramok.

A közgyűlésn Szécsényi Dániel is felszólalt a Fidesz nevében, ő arról beszélt, hogy szerinte a diákok a főpolgármester szövetségesei: "legyünk bátrak kimondani, hogy felbújtották a diákokat a tiltakozó akciókra és a plakátrongálásra" – jelentette ki. Vitézy Dávid pedig hiányolta a számokat az előterjesztésből, informatikai és a költségvetési hatások vizsgálatát.

Karácsony Gergely kijelentette, hogy nem hajlandó csak azért levenni a javaslatot a napirendről, mert ezeknek a diákoknak erősen rendszerkritikus megnyilvánulásaik voltak. Azt kérte a közgyűléstől, hogy a program részleteire, a kedvezményekre vonatkozó javaslatokat fogadja el a közgyűlés, az új diákparlament megalakításáról pedig döntsenek később.

"Ez a program kiindulópontnak jó, amit persze később tovább lehet fejleszteni. Kezdjük el csinálni, miért ne tennénk? Jó, ha egy diákszervezetnek nem az a legfontosabb célja, hogy szerezzen egy labdát, hanem jobb jövőért küzd"

– zárta a főpolgármester.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.