Az ADOM Diákmozgalom, az Egységes Diákfront (EDF) és a Fridays For Future bemutatta Magyarország közös választási programját, melynek célja a budapesti diákok és fiatalok életének megkönnyítése.
A Mi Budapestünk Program néven létrejött választási programban a három szervezet olyan önkormányzati szinten megvalósítható intézkedéseket ír elő, amelyek szerintük „kézzelfogható előnyökhöz juttatják a diákságot és a fiatalságot.”
„Úgy gondoljuk, hogy az önkormányzatoknak dolga, hogy mindent megtegyen a városa/kerülete/települése ifjúságának segítéséért, célunk, hogy az önkormányzatok minél több költségvetési forrást fordítsanak a fiatalokra – vagyis ránk”
- olvaható a program bemutatásában.
Javaslatcsomagjukban számos, a diákok helyzetét elősegítő változtatásokat követelnek. Ezek között szerepel például a diákok számára könnyebben elérhető kulturális programok megszervezése. Arra kérik a Fővárosi Önkormányzatot, hogy évente egyszer legalább 5000 középiskolás színházjegyét finanszírozzák.
Az Artmozik filmjeire extra diákkedvezményt és évszakonként megrendezésre kerülő diákfilmheteket várnak. Továbbá az önkormányzat által szervezett kulturális és egyéb típusú rendezvényekre minimum 50 százalékos kedvezményt kérnek a szervezetek.
A kulturális események támogatása mellett mentálhigiénés segítségnyújtást is kérnek a diákok számára, amihez többek között tartozna egy plakátkampány, ingyenesen hívható krízisvonalak felállítása és egy fórum létrehozása is. Ezekre a diákokat érő, egyre növekvő oktatási és közösségi nyomások miatt lenne szükség.
Az oktatási intézmények étkeztetésére is kitértek. Arra kérik a fővárosi önkormányzatot, hogy több forrást fordítson a diákok étkeztetésére, így a „finom” és minőségi ételek felszolgálásával a tanulóknak nem kellene az iskolán kívül magas áron másik ebédet vásárolniuk.
A szervezetek 10 pontból álló követeléseinek teljes listáját itt tudjátok megnézni.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
