Bruttó 30 ezer forintos béremeléssel fékezné meg a felmondási hullámot az Oktatási Hivatal

Az Oktatási Hivatallal tárgyaló szakszervezet szerint a havi bruttó harmincezer forintos emelés segíthet, de továbbra is szükség van a bérek fejlesztésére.

Az elmúlt fél évben mintegy 120 dolhozó mondott fel az Oktatási Hivatalnál (OH), döntően az alacsony fizetések és a növekvő munkaterhek miatt. A HVG értesülései szerint egy pályakezdő OH-dolgozó eddig átlagosan nettó 300 ezer forint körül keresett, miközben egy gyakornok pedagógus idén már nettó 426 ezer forintos havi fizetést vihet haza. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint sokan éppen emiatt tértek vissza a köznevelésbe vagy a felsőoktatásba, ahol magasabb jövedelem várta őket – számolt be róla az RTL Híradó.

A vérlázítóan alacsony fizetések és a munkavállalókra telepedő politika vezethetett a tömeges felmondásokhoz az Oktatási Hivatalban

A feszültségek miatt augusztus 29-én bértárgyalásra került sor, ahol meg is állapodtak a felek. Az MKKSZ elnöke a Híradónak azt nyilatkozta, hogy 550 millió forintot fordítanak a bérek emelésére és más egyéb, eddig elvégzett pótmunkák fedezetére.

Ez havi egységes bruttó harminc ezer forintos béremelést jelent a dolgozóknak.

A megállapodás ellenére azonban jövőre újabb béremelés várható. Totyik Tamás szerint a mostani megállapodás a feszültségeket nem fogja feloldani, maximum enyhítheti a jelenlegi helyzetet.

Az RTL megkereste az Oktatási Hivatalt is, hogy megtudják, terveznek-e további emelést. Erre a kérdésre azt válaszolták, hogy az idei év béréről a szakszervezettel megállapodtak - „a vitás ügyeket erre az évre lezártnak tekintik.”

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.