Az Oktatási Hivatallal tárgyaló szakszervezet szerint a havi bruttó harmincezer forintos emelés segíthet, de továbbra is szükség van a bérek fejlesztésére.
Az elmúlt fél évben mintegy 120 dolhozó mondott fel az Oktatási Hivatalnál (OH), döntően az alacsony fizetések és a növekvő munkaterhek miatt. A HVG értesülései szerint egy pályakezdő OH-dolgozó eddig átlagosan nettó 300 ezer forint körül keresett, miközben egy gyakornok pedagógus idén már nettó 426 ezer forintos havi fizetést vihet haza. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint sokan éppen emiatt tértek vissza a köznevelésbe vagy a felsőoktatásba, ahol magasabb jövedelem várta őket – számolt be róla az RTL Híradó.
A feszültségek miatt augusztus 29-én bértárgyalásra került sor, ahol meg is állapodtak a felek. Az MKKSZ elnöke a Híradónak azt nyilatkozta, hogy 550 millió forintot fordítanak a bérek emelésére és más egyéb, eddig elvégzett pótmunkák fedezetére.
Ez havi egységes bruttó harminc ezer forintos béremelést jelent a dolgozóknak.
A megállapodás ellenére azonban jövőre újabb béremelés várható. Totyik Tamás szerint a mostani megállapodás a feszültségeket nem fogja feloldani, maximum enyhítheti a jelenlegi helyzetet.
Az RTL megkereste az Oktatási Hivatalt is, hogy megtudják, terveznek-e további emelést. Erre a kérdésre azt válaszolták, hogy az idei év béréről a szakszervezettel megállapodtak - „a vitás ügyeket erre az évre lezártnak tekintik.”
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
