Bruttó 30 ezer forintos béremeléssel fékezné meg a felmondási hullámot az Oktatási Hivatal

Az Oktatási Hivatallal tárgyaló szakszervezet szerint a havi bruttó harmincezer forintos emelés segíthet, de továbbra is szükség van a bérek fejlesztésére.

Az elmúlt fél évben mintegy 120 dolhozó mondott fel az Oktatási Hivatalnál (OH), döntően az alacsony fizetések és a növekvő munkaterhek miatt. A HVG értesülései szerint egy pályakezdő OH-dolgozó eddig átlagosan nettó 300 ezer forint körül keresett, miközben egy gyakornok pedagógus idén már nettó 426 ezer forintos havi fizetést vihet haza. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint sokan éppen emiatt tértek vissza a köznevelésbe vagy a felsőoktatásba, ahol magasabb jövedelem várta őket – számolt be róla az RTL Híradó.

A vérlázítóan alacsony fizetések és a munkavállalókra telepedő politika vezethetett a tömeges felmondásokhoz az Oktatási Hivatalban

A feszültségek miatt augusztus 29-én bértárgyalásra került sor, ahol meg is állapodtak a felek. Az MKKSZ elnöke a Híradónak azt nyilatkozta, hogy 550 millió forintot fordítanak a bérek emelésére és más egyéb, eddig elvégzett pótmunkák fedezetére.

Ez havi egységes bruttó harminc ezer forintos béremelést jelent a dolgozóknak.

A megállapodás ellenére azonban jövőre újabb béremelés várható. Totyik Tamás szerint a mostani megállapodás a feszültségeket nem fogja feloldani, maximum enyhítheti a jelenlegi helyzetet.

Az RTL megkereste az Oktatási Hivatalt is, hogy megtudják, terveznek-e további emelést. Erre a kérdésre azt válaszolták, hogy az idei év béréről a szakszervezettel megállapodtak - „a vitás ügyeket erre az évre lezártnak tekintik.”

 

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.