Azt követően, hogy az ott dolgozók körülbelül 10 százaléka mondott fel az elmúlt 6 hónapban.
Eredményes volt az Oktatási Hivatal és a Hivatalban működő érdekképviselet bértárgyalása, várhatóan szeptembertől béremelést kapnak az ott dolgozók - írja a hvg.hu.
Mint ahogyan arról mi is beszámoltunk, az elmúlt 6 hónapban az Oktatási Hivatal mintegy 120 dolgozója mondott fel főként az alacsony fizetések, a megnövekedett munkaterhek, a politikai nyomás és amiatt, mert szerintük már nincs igény minőségi munkavégzésre; például átfogó kutatások készítésére. Emellett ráadásul a pedagógiai végzettségű hivatali dolgozóknak jobban megérte visszamenni tanítani, köszönhetően a pedagógusbér-emelésnek.
Bár a lappal korábban az Oktatási Hivatal azt közölte; zökkenőmentesen látják el a hatáskörükbe tartozó feladatokat és az OH-ban dolgozók „alaplétszáma 2025. január 1-jén 1006 fő volt, 2025. augusztus 13-án 990 fő", végül mégis bértárgyalások kezdődtek azt követően, hogy nyílt levelet írt Orbán Viktornak és Pintér Sándor belügyminiszternek a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete.
„Tájékoztatlak titeket, hogy az Oktatási Hivatal (OH) és a Hivatalban működő érdekképviselet 2025. augusztus 29-én helyi bértárgyalást folytatott. A bértárgyalás egy megállapodás aláírásával zárult, amely szeptembertől érzékelhető béremelést eredményez az Oktatási Hivatal dolgozói részére” - tudatták a hivatal dolgozóival.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
