Megkérdezhetik-e a gyereket iskolai bántalmazás ügyében szülői engedély nélkül?

Röviden: attól függ. Más szabályok vonatkoznak az iskolai eljárásra és mások a rendőrségi vagy büntetőeljárásra.

Ha nincs rendőrségi feljelentés: az iskola meghallgathatja a gyereket

A Gyermekvédelmi törvény (1997. évi XXXI. törvény, Gyvt.) 8. § (1) kimondja: a gyereknek joga van, hogy az őt érintő minden kérdésben meghallgassák, és véleményét életkorának megfelelően figyelembe vegyék. Ez azt jelenti, hogy a gyereket olyan módon kell meghallgatni, amit megért és amire saját szavaival tud válaszolni – vagyis a kérdezésnek és a döntésekben figyelembe vett véleményének mindig igazodnia kell a korához és fejlettségéhez.

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 56. § előírja: fegyelmi eljárásban a tanulót meg kell hallgatni, és ha a gyerek kéri, a szülőnek is jelen kell lennie. A szülőt a fegyelmi eljárás megindításáról értesíteni kell.

Ha a gyerek az iskolai bullying áldozata

Az iskolai zaklatás (bullying) kezelésére Magyarországon nincsen külön törvény. Vannak azonban különböző szakmai protokollok és ajánlások – például az Oktatási Hivatal, a minisztérium vagy civil szervezetek (mint a Kék Vonal vagy az UNICEF Magyarország) által kidolgozott módszertanok –, amelyek segítséget nyújtanak a pedagógusoknak és az intézményeknek. Ezek nem kötelező erejű jogszabályok, hanem iránymutatások. Az iskola maga dönti el, hogyan építi be ezeket a saját belső szabályzataiba: a házirendbe, a gyerekvédelmi programba vagy más belső dokumentumba.

Ez azt jelenti, hogy van mozgástér abban, milyen konkrét lépésekkel, megelőzési és kezelési eljárásokkal reagálnak a zaklatásra.

Ha történt rendőrségi feljelentés: szülő jelenléte kötelező

Ha bántalmazás miatt rendőrségi feljelentés történik, akkor az ügy már a büntetőeljárásról szóló törvény (2017. évi XC. törvény, Be.) hatálya alá esik.

A gyereket csak olyan körülmények között hallgathatják meg, amelyek védik a pszichés terheléstől. A törvény szerint biztosítani kell, hogy a gyerek törvényes képviselője (szülő/gondviselő) vagy más megfelelő személy jelen legyen, kivéve, ha ez ellentétes a gyerek érdekével.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.