Röviden: attól függ. Más szabályok vonatkoznak az iskolai eljárásra és mások a rendőrségi vagy büntetőeljárásra.
Ha nincs rendőrségi feljelentés: az iskola meghallgathatja a gyereket
A Gyermekvédelmi törvény (1997. évi XXXI. törvény, Gyvt.) 8. § (1) kimondja: a gyereknek joga van, hogy az őt érintő minden kérdésben meghallgassák, és véleményét életkorának megfelelően figyelembe vegyék. Ez azt jelenti, hogy a gyereket olyan módon kell meghallgatni, amit megért és amire saját szavaival tud válaszolni – vagyis a kérdezésnek és a döntésekben figyelembe vett véleményének mindig igazodnia kell a korához és fejlettségéhez.
A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 56. § előírja: fegyelmi eljárásban a tanulót meg kell hallgatni, és ha a gyerek kéri, a szülőnek is jelen kell lennie. A szülőt a fegyelmi eljárás megindításáról értesíteni kell.
Ha a gyerek az iskolai bullying áldozata
Az iskolai zaklatás (bullying) kezelésére Magyarországon nincsen külön törvény. Vannak azonban különböző szakmai protokollok és ajánlások – például az Oktatási Hivatal, a minisztérium vagy civil szervezetek (mint a Kék Vonal vagy az UNICEF Magyarország) által kidolgozott módszertanok –, amelyek segítséget nyújtanak a pedagógusoknak és az intézményeknek. Ezek nem kötelező erejű jogszabályok, hanem iránymutatások. Az iskola maga dönti el, hogyan építi be ezeket a saját belső szabályzataiba: a házirendbe, a gyerekvédelmi programba vagy más belső dokumentumba.
Ez azt jelenti, hogy van mozgástér abban, milyen konkrét lépésekkel, megelőzési és kezelési eljárásokkal reagálnak a zaklatásra.
Ha történt rendőrségi feljelentés: szülő jelenléte kötelező
Ha bántalmazás miatt rendőrségi feljelentés történik, akkor az ügy már a büntetőeljárásról szóló törvény (2017. évi XC. törvény, Be.) hatálya alá esik.
A gyereket csak olyan körülmények között hallgathatják meg, amelyek védik a pszichés terheléstől. A törvény szerint biztosítani kell, hogy a gyerek törvényes képviselője (szülő/gondviselő) vagy más megfelelő személy jelen legyen, kivéve, ha ez ellentétes a gyerek érdekével.Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
