Káosz az iskolakezdés első napján: nem fértek fel a gyerekek a buszra Hajdúviden

Már az első tanítási napon gondok adódtak a diákok iskolába jutásával Hajdúviden. Ugyanis a hajdúböszörményi iskolába tartó közel negyven gyerek egyszerűen nem fért fel a zsúfolt távolsági buszra. A probléma az önkormányzat és a tankerület közti felelősségi vitára vezethető vissza.

Szeptember 1-jén reggel közel negyven általános iskolás várakozott Hajdúviden, hogy a távolsági járattal jusson el a hajdúböszörményi iskolába – számolt be róla az RTL Híradó. A busz azonban már szinte teljesen tele érkezett, így a gyerekek és a tanácstalan szülők a megállóban ragadtak, miközben a menetrend szerinti járat továbbment.

A KSH szerint ennyibe kerül gyerekenként az iskolakezdés

Megszűnt iskolabusz

A helyzet hátterében az áll, hogy az önkormányzat korábban megszüntette az iskolabusz-járatot, amelyet a tankerület távolsági busszal kívánt pótolni. A gyerekek mellé ugyan két kísérőt biztosítottak, ám a szülők már az iskolakezdés előtt azt gondolták, kétséges, hogy ez valóban megoldja a problémát. Félelmük hamar beigazolódott.

A hajdúböszörményi polgármester a kialakult helyzetre reagálva végül odarendelte a korábban beszüntetett iskolabuszt, amelyen minden gyerek kényelmesen elfért. Így a tanítási nap végül megkezdődhetett, de a gyerekek 25 perces késéssel értek be az iskolába.

A polgármester a Híradónak nyilatkozva hangsúlyozta: a külön busz indítása évi 10 millió forintos pluszkiadást jelent az önkormányzat számára. Elmondása szerint a gyerekek szállítása alapvetően nem az önkormányzat feladata lenne, hanem a tankerületé.

Vállalhatatlan állapotú kollégium várta a beköltöző diákokat egy megyeszékhelyen

Kié a felelősség?

A tankerület ezzel szemben úgy látja: az iskolába jutás megszervezése az önkormányzat feladata, ők legfeljebb Volán-járatok bevonásával tudnak segíteni. A felelősségi vita tehát továbbra sem rendeződött.

Azonban nem egyedülálló esetről van szó: tavaly Délegyházán is hasonló gondok adódtak, amikor megszűnt az iskolabusz szeptemberben. A Belügyminisztérium akkori állásfoglalása szerint a helyi közlekedés megszervezése – beleértve azt is, hogy a tanulók eljussanak az iskolába – önkormányzati feladat.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.