A KSH szerint ennyibe kerül gyerekenként az iskolakezdés

Nagyjából négyszer annyiba, mint a családi pótlék.

A KSH a tanévkezdés alkalmából közzétette, hogy mennyibe került 2024-ben diákonként a tanévkezdés. Az adatokból kiderült, hogy egy 24 évnél fiatalabb, nappali rendszerben tanuló, eltartott gyerek tanévkezdése 45606 forintba került, melynek legnagyobb részét az alábbi kiadások tették ki:

  • ruha, cipő, tornafelszerelés: 33,4 százalék (15232 forint)
  • füzetek, rajzlap, papíráruk: 17,4 százalék  (7935,44 forint)
  • tankönyv, jegyzet: 14,3 százalék (6521,65 forint)
  • iskolatáska: 11,9 százalék (5427,11 forint)
  • toll, ceruza, hegyező stb.:11,3 százalék (5153,47 forint)
  • iskolai étkezés: 10,4 százalék (4743,024 forint)
  • hangszer, sportszer: 1,3 százalék (592,87 forint)

Az adatokból látszik, hogy a családi pótlék még a tanévkezdéshez szükséges legnagyobb kiadást (ruha, cipő, tornafelszerelést) sem fedezte.

Ez egyébként nagyjából megegyezik az Eduline saját, nem reprezentatív felmérésével, melyből kiderült, hogy gyerekenként legalább 20-40 ezer forintba kerül a tanszerek beszerzése az iskolakezdés előtt, de a többség még ennél is magasabb, 40-60 ezer forint közötti, vagy afölötti összegeket hagy a boltokban a szeptemberi tanévkezdés előtt.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.