Már az első tanítási napon gondok adódtak a diákok iskolába jutásával Hajdúviden. Ugyanis a hajdúböszörményi iskolába tartó közel negyven gyerek egyszerűen nem fért fel a zsúfolt távolsági buszra. A probléma az önkormányzat és a tankerület közti felelősségi vitára vezethető vissza.
Szeptember 1-jén reggel közel negyven általános iskolás várakozott Hajdúviden, hogy a távolsági járattal jusson el a hajdúböszörményi iskolába – számolt be róla az RTL Híradó. A busz azonban már szinte teljesen tele érkezett, így a gyerekek és a tanácstalan szülők a megállóban ragadtak, miközben a menetrend szerinti járat továbbment.
A KSH szerint ennyibe kerül gyerekenként az iskolakezdés
Megszűnt iskolabusz
A helyzet hátterében az áll, hogy az önkormányzat korábban megszüntette az iskolabusz-járatot, amelyet a tankerület távolsági busszal kívánt pótolni. A gyerekek mellé ugyan két kísérőt biztosítottak, ám a szülők már az iskolakezdés előtt azt gondolták, kétséges, hogy ez valóban megoldja a problémát. Félelmük hamar beigazolódott.
A hajdúböszörményi polgármester a kialakult helyzetre reagálva végül odarendelte a korábban beszüntetett iskolabuszt, amelyen minden gyerek kényelmesen elfért. Így a tanítási nap végül megkezdődhetett, de a gyerekek 25 perces késéssel értek be az iskolába.
A polgármester a Híradónak nyilatkozva hangsúlyozta: a külön busz indítása évi 10 millió forintos pluszkiadást jelent az önkormányzat számára. Elmondása szerint a gyerekek szállítása alapvetően nem az önkormányzat feladata lenne, hanem a tankerületé.
Vállalhatatlan állapotú kollégium várta a beköltöző diákokat egy megyeszékhelyen
Kié a felelősség?
A tankerület ezzel szemben úgy látja: az iskolába jutás megszervezése az önkormányzat feladata, ők legfeljebb Volán-járatok bevonásával tudnak segíteni. A felelősségi vita tehát továbbra sem rendeződött.
Azonban nem egyedülálló esetről van szó: tavaly Délegyházán is hasonló gondok adódtak, amikor megszűnt az iskolabusz szeptemberben. A Belügyminisztérium akkori állásfoglalása szerint a helyi közlekedés megszervezése – beleértve azt is, hogy a tanulók eljussanak az iskolába – önkormányzati feladat.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
