Káosz az iskolakezdés első napján: nem fértek fel a gyerekek a buszra Hajdúviden

Már az első tanítási napon gondok adódtak a diákok iskolába jutásával Hajdúviden. Ugyanis a hajdúböszörményi iskolába tartó közel negyven gyerek egyszerűen nem fért fel a zsúfolt távolsági buszra. A probléma az önkormányzat és a tankerület közti felelősségi vitára vezethető vissza.

Szeptember 1-jén reggel közel negyven általános iskolás várakozott Hajdúviden, hogy a távolsági járattal jusson el a hajdúböszörményi iskolába – számolt be róla az RTL Híradó. A busz azonban már szinte teljesen tele érkezett, így a gyerekek és a tanácstalan szülők a megállóban ragadtak, miközben a menetrend szerinti járat továbbment.

A KSH szerint ennyibe kerül gyerekenként az iskolakezdés

Megszűnt iskolabusz

A helyzet hátterében az áll, hogy az önkormányzat korábban megszüntette az iskolabusz-járatot, amelyet a tankerület távolsági busszal kívánt pótolni. A gyerekek mellé ugyan két kísérőt biztosítottak, ám a szülők már az iskolakezdés előtt azt gondolták, kétséges, hogy ez valóban megoldja a problémát. Félelmük hamar beigazolódott.

A hajdúböszörményi polgármester a kialakult helyzetre reagálva végül odarendelte a korábban beszüntetett iskolabuszt, amelyen minden gyerek kényelmesen elfért. Így a tanítási nap végül megkezdődhetett, de a gyerekek 25 perces késéssel értek be az iskolába.

A polgármester a Híradónak nyilatkozva hangsúlyozta: a külön busz indítása évi 10 millió forintos pluszkiadást jelent az önkormányzat számára. Elmondása szerint a gyerekek szállítása alapvetően nem az önkormányzat feladata lenne, hanem a tankerületé.

Vállalhatatlan állapotú kollégium várta a beköltöző diákokat egy megyeszékhelyen

Kié a felelősség?

A tankerület ezzel szemben úgy látja: az iskolába jutás megszervezése az önkormányzat feladata, ők legfeljebb Volán-járatok bevonásával tudnak segíteni. A felelősségi vita tehát továbbra sem rendeződött.

Azonban nem egyedülálló esetről van szó: tavaly Délegyházán is hasonló gondok adódtak, amikor megszűnt az iskolabusz szeptemberben. A Belügyminisztérium akkori állásfoglalása szerint a helyi közlekedés megszervezése – beleértve azt is, hogy a tanulók eljussanak az iskolába – önkormányzati feladat.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.