Elkerülhetetlen a közoktatás átalakítása a Pedagógusok Szakszervezete szerint

Új Nemzeti Alaptantervre, a pedagógushiány megoldására és a teljes magyar közoktatás átalakítására is szükség van - erről tartott sajtótájékoztatót a 2025/26-os tanév első napján a Pedagógusok Szakszervezete.

  • Székács Linda

"Végtelenül nagy szükség van az elavult Nemzeti Alaptanterv felújítására" - mondta el többek között ezt is Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a szakszervezet NEM-ek tanéve? című tanévnyitó sajtótájékoztatóján.

Az eseményen az oktatási szakszervezet képviselői arra hívták fel a figyelmet, mi fog történni a magyar közoktatással, ha a kormány nem foglalkozik az olyan súlyos problémákkal, mint például

  • a pedagógushiány,
  • a beszakadó születésszámok miatt a közoktatás átalakításának szükségszerűsége,
  • valamint a nemzeti alaptanterv átalakítása.
Az utóbbival kapcsolatban Totyik Tamás azt mondta; legfőképp azért van rá égetően nagy szükség, mert a 2020-as NAT nem hozta az elvárt sikereket a tanulói eredmények tekintetében, továbbá, mert bár Palkovics László miniszter korábban azt mondta, hogy az oktatásban nagyon fontos szerepet szánnak a mesterséges intelligencia alkalmazásának, ennek a jelenlegi tantervben nyoma sincs.

Szerinte az új Nemzeti Alaptantervnek olyannak kellene lennie, ami "a készségek fejlesztésére és nem a bemagolandó tananyagra koncentrál", továbbá szükség lenne

  • a tanulók terheinek csökkentésére,
  • arra, hogy az átlag tanulóhoz és ne a felső elithez mérjenek
  • arra, hogy tiltás helyett alkalmassá tegyék a gyerekeket a mesterséges intelligencia biztonságos alkalmazására,
  • továbbá az iskolákban megjelenő ideológia kivezetésére.

Posted by Pedagógusok Szakszervezete PSZ on Monday, September 1, 2025

    16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből

    A sajtótájékoztatón a pedagógushiányról is szó esett, a 2025/26-os tanév kezdetének apropóján ugyanis erről már hetek óta vitáznak a szakszervezetek és a kormány. Míg ugyanis Balatoni Katalin szerint minden rendben van, van elég pedagógus és az utánpótlás is biztosított, addig a szakszervezetek mérései alapján legalább 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből.

    Totyik szerint bár a kormányak igaza van abban, hogy tavalyhoz képest mintegy 2500 fővel emelkedett a főállású pedagógusok száma, ezzel egyidőben ugyanakkor meghaladta a tízezret a nyugdíjas visszafoglalkoztatottak száma is, amellyel szerinte a hiányt próbálják eltakarni.

    "Szeretném, ha a kormány konkrétan cáfolná a szakszervezeteket, és nem Brüsszelre mutogatna" - mondta.

    A szakszervezet elnöke emellett hozzátette; amennyiben valóban nincs hiány, az országos kompetenciamérés igazgatói, intézményi kérdőívében miért vették ki az arra vonatkozó kérdéseket, hogy

    • hány betöltetlen állás van az intézményekben,
    • hány képesítés nélküli pedagógust foglalkoztatnak,
    • hány olyan óra van, amit nem tantárgy szerinti pedagógus tart?

    Gyökeresen át kell alakítani a magyar közoktatást

    Totyik Tamás ismertette azt is, hogy a KSH adatai alapján az elmúlt években beszakadt születésszámok miatt lassan elkerülhetetlenné válik a magyar közoktatás átalakítása. A jelenlegi rendszer ugyanis nagyjából - óvodától az egyetemig - 110 ezer tanulóra van optimalizálva, az éves születésszám azonban a legutóbbi mérések szerint már 75 ezer alá esett, ami azt jelenti, hogy éveken belül iskolabezárások, összevonások várhatóak.

    Bár Totyik szerint ennek a helyzetnek a megoldása egy jövőbeli kormány feladata lesz, a súlyos problémák elkerülése végett minél hamarabb társadalmi párbeszédet kellene indítani.

    A sajtótájékoztatón mindezek mellett Tóth Tünde alelnök beszélt arról is, hogy a nevelést-oktatást közvetlenül segítők béremelése még mindig nem történt meg. Emellett Gosztonyi Gábor alelnök ismertette, hogy a magyar családok ebben az évben sem kaptak iskolakezdési támogatást, ellentétben a határon túli magyarokkal, akiknek a tanévkezdését idén is fejenként százezer forinttal segítette a kormány.

    Beszéltek emellett a pedagógusok teljesítményértékelési rendszeréről is, a megítélt jutalom összegét ugyanis ezidáig nem kapták meg azok, akik a legjobban teljesítettek.

     

    Hozzászólások

    Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

    Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

    Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

    A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

    Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

    Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

    „A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

    Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

    Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

    A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.