Új Nemzeti Alaptantervre, a pedagógushiány megoldására és a teljes magyar közoktatás átalakítására is szükség van - erről tartott sajtótájékoztatót a 2025/26-os tanév első napján a Pedagógusok Szakszervezete.
"Végtelenül nagy szükség van az elavult Nemzeti Alaptanterv felújítására" - mondta el többek között ezt is Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a szakszervezet NEM-ek tanéve? című tanévnyitó sajtótájékoztatóján.
Az eseményen az oktatási szakszervezet képviselői arra hívták fel a figyelmet, mi fog történni a magyar közoktatással, ha a kormány nem foglalkozik az olyan súlyos problémákkal, mint például
Az utóbbival kapcsolatban Totyik Tamás azt mondta; legfőképp azért van rá égetően nagy szükség, mert a 2020-as NAT nem hozta az elvárt sikereket a tanulói eredmények tekintetében, továbbá, mert bár Palkovics László miniszter korábban azt mondta, hogy az oktatásban nagyon fontos szerepet szánnak a mesterséges intelligencia alkalmazásának, ennek a jelenlegi tantervben nyoma sincs.
Szerinte az új Nemzeti Alaptantervnek olyannak kellene lennie, ami "a készségek fejlesztésére és nem a bemagolandó tananyagra koncentrál", továbbá szükség lenne
Posted by Pedagógusok Szakszervezete PSZ on Monday, September 1, 2025
16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből
A sajtótájékoztatón a pedagógushiányról is szó esett, a 2025/26-os tanév kezdetének apropóján ugyanis erről már hetek óta vitáznak a szakszervezetek és a kormány. Míg ugyanis Balatoni Katalin szerint minden rendben van, van elég pedagógus és az utánpótlás is biztosított, addig a szakszervezetek mérései alapján legalább 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből.
Totyik szerint bár a kormányak igaza van abban, hogy tavalyhoz képest mintegy 2500 fővel emelkedett a főállású pedagógusok száma, ezzel egyidőben ugyanakkor meghaladta a tízezret a nyugdíjas visszafoglalkoztatottak száma is, amellyel szerinte a hiányt próbálják eltakarni.
"Szeretném, ha a kormány konkrétan cáfolná a szakszervezeteket, és nem Brüsszelre mutogatna" - mondta.
A szakszervezet elnöke emellett hozzátette; amennyiben valóban nincs hiány, az országos kompetenciamérés igazgatói, intézményi kérdőívében miért vették ki az arra vonatkozó kérdéseket, hogy
Gyökeresen át kell alakítani a magyar közoktatást
Totyik Tamás ismertette azt is, hogy a KSH adatai alapján az elmúlt években beszakadt születésszámok miatt lassan elkerülhetetlenné válik a magyar közoktatás átalakítása. A jelenlegi rendszer ugyanis nagyjából - óvodától az egyetemig - 110 ezer tanulóra van optimalizálva, az éves születésszám azonban a legutóbbi mérések szerint már 75 ezer alá esett, ami azt jelenti, hogy éveken belül iskolabezárások, összevonások várhatóak.
Bár Totyik szerint ennek a helyzetnek a megoldása egy jövőbeli kormány feladata lesz, a súlyos problémák elkerülése végett minél hamarabb társadalmi párbeszédet kellene indítani.
A sajtótájékoztatón mindezek mellett Tóth Tünde alelnök beszélt arról is, hogy a nevelést-oktatást közvetlenül segítők béremelése még mindig nem történt meg. Emellett Gosztonyi Gábor alelnök ismertette, hogy a magyar családok ebben az évben sem kaptak iskolakezdési támogatást, ellentétben a határon túli magyarokkal, akiknek a tanévkezdését idén is fejenként százezer forinttal segítette a kormány.
Beszéltek emellett a pedagógusok teljesítményértékelési rendszeréről is, a megítélt jutalom összegét ugyanis ezidáig nem kapták meg azok, akik a legjobban teljesítettek.
Hiába van heti öt testnevelésórájuk a diákoknak, nem mindegy, milyen körülmények között mozognak: van, ahol több tornaterem és sportpálya közül lehet választani, máshol viszont az udvarra, rossz időben pedig az osztályterembe szorulnak a gyerekek. Utóbbi felveti azt a kérdést is, mennyire lehet hatékony a mindennapos testnevelés ott, ahol megfelelő hely sincs az órák megtartására.
Országos részvételi testületet és online platformot hoznának létre, a kormánynak pedig érdemben és nyilvánosan kellene reagálnia az oktatás szereplőinek javaslataira. Az Oktatói Hálózat, a Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék Mozgalom részletes koncepciót dolgozott ki arról, hogyan lehetne bevonni a pedagógusokat, diákokat, szülőket és szakmai szervezeteket az oktatási döntések előkészítésébe.
Kósa Roland alpolgármester azt szeretné, ha az ingatlant a tankerület kapná meg, és az minden győri fiatal számára lehetőséget biztosítana a fejlődésre.
A 15-17 éves ipolysági gimnazisták egy tanárral maradtak le a hazafelé tartó csoportról, miután a kirándulás utolsó éjszakáján állítólag megzavarták egy szálloda vendégeinek nyugalmát. Hazajutásukat végül a családoknak kellett saját költségükön megszervezniük. A szervező szerint az előre lefektetett szabályok alapján járt el, a történteket azonban már a hatóságok is vizsgálják.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól.
Tízéves távlatban viszont jelentős növekedés látszik.
Várhatóan október közepén és január elsején is emelkedik a NOKS- és technikai dolgozók fizetése – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. A szektorban dolgozók 2013 óta nem részesültek érdemi béremelésben.
Véletlen otthon maradt a matekfüzet vagy a tesicucc? Utánajártunk, hogy járhat-e érte egyes.
