"Engedjük el a mindenki mesélje el a nyaralási élményeit körkérdést"

A tanévkezdés apropóján megszólalt az ország egyik legnépszerűbb pedagógusa, Jocó bácsi, aki arra hívja fel a figyelmet, hogy a nyári szünet nem biztos, hogy mindenkinek egy élményekben gazdag időszakot jelent.

  • Székács Linda

Becsengettek a 2025/26-os tanévre; diákok százezrei áramlottak vissza az iskolákba és az osztálytermekbe hétfő reggel.

A tanév első napja a legtöbb helyen még nem tanulással telik, hanem az évnyitóval, az órarendek lediktálásával, osztályfőnöki órával, játékkal és beszélgetéssel.

Ezzel kapcsolatban Jocó bácsi is megosztotta a gondolatait, aki a közösségi oldalán azt írta;

A kollégákat arra kérem, hogy engedjük el a mindenki mesélje el a nyaralási élményeit körkérdést. Gondolva azokra, akik sajnos sehova sem jutottak el, és akiknek ez a nap egy merő frusztráció emiatt.

A pedagógus ezzel feltételezhetően arra a - KSH adatai alapján - több mint 83 ezer megállapítottan hátrányos helyzetű, és több mint 5600 megállapítottan halmozottan hátrányos helyzetű gyerekre gondol, akiknek a nyári vakáció élmények helyett sok esetben inkább nehézségeket jelent. Például amiatt, mert nem jutnak elegendő és megfelelő étkezéshez, nyaralásról pedig nem is álmodozhatnak.

A nyári élményekről való beszélgetés helyett Jocó bácsi azt tanácsolja; ,,inkább legyenek játékok, kérjük azt, hogy idézzenek fel egy ízt, egy illatot, egy meghatározó pillanatot. Mert ez mindenkinek lehetőséget ad arra, hogy valamit tudjon mesélni."

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.