Tíz év alatt 50 százalékkal nőtt a súlyos tanulási zavarral küzdő gyerekek száma

Az elmúlt tanévben mindössze 474 fejlesztő pedagógus dolgozott országosan, ami csupán 33 fővel több, mint egy évvel korábban.

Az elmúlt tíz évben drámai mértékben nőtt a tanulási, figyelem- és magatartási problémákkal élő gyerekek száma Magyarországon – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss adataiból, amelyeket a Népszava ismertetett. A számok azt mutatják, hogy az iskolák egyre több olyan tanulóval találkoznak, akiknek speciális támogatásra lenne szükségük, ám a szakemberhiány miatt sokszor nem kapják meg a megfelelő segítséget.

65 ezer fölé emelkedett az általános iskolába járó SNI-s diákok száma

A statisztikák szerint a súlyos tanulási zavarral küzdő gyerekek száma tíz év alatt több mint 50 százalékkal emelkedett: míg a 2014/2015-ös tanévben 32 928 főt regisztráltak, addig 2024/2025-ben már 49 558 gyerek tartozott ebbe a körbe. Hasonló tendencia látható a figyelemzavaros gyerekeknél is, akikből tíz év alatt több mint kétszer annyi lett, számuk jelenleg 7875 fő. A magatartási zavarokkal diagnosztizált gyerekek száma is nőtt, tíz év alatt 2214-ről 3455 főre.

Összességében a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek száma is folyamatosan emelkedik: a 2024/2025-ös tanévben már 112 060 tanulót tartottak nyilván, ami tíz év alatt közel 28 ezer fős növekedést jelent.

A szakemberek szerint a növekedésnek több oka is lehet. Egyrészt a diagnosztikai módszerek folyamatosan fejlődnek, így a korábbinál pontosabban ismerik fel a problémákat. Másrészt 2020 után még gyorsabbá vált a növekedés üteme, ami összefügghet a kormány által bevezetett változtatásokkal. Az iskolaérettségi vizsgálatok és a hatéves kortól kötelező iskolakezdés szigorítása miatt sok gyerek éretlenül került be az iskolába. Ez pedig gyakran vezethet beilleszkedési nehézségekhez, figyelemzavarhoz és tanulási problémákhoz.

Továbbra is az elsősök között a legmagasabb az évismétlők aránya

Miközben a problémával érintett gyerekek száma rohamosan nő, a velük foglalkozó szakemberekből továbbra sincs elegendő. Az elmúlt tanévben mindössze 474 fejlesztő pedagógus dolgozott országosan, ami csupán 33 fővel több, mint egy évvel korábban. A pedagógiai szakszolgálatoknál 5555 szakember tevékenykedett, számuk ugyan emelkedett, de még így is messze elmarad attól, amire ekkora gyereklétszám mellett szükség lenne.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna