A növekvő munkaterhek, az alacsony fizetések és az, hogy már nincs igény igazán szakmai munkavégzésre vonzóbbá tették a tanári pályát az Oktatási Hivatalban dolgozó pedagógusok számára, de a távozók között vannak jogászok, oktatáskutatók és egyéb munkakörökben dolgozók is.
A munkavállalók körülbelül 10 százaléka, már több mint 120 dolgozó mondott fel az elmúlt hónapokban az Oktatási Hivatalban - erről számolt be néhány nappal ezelőtt a a Magyar Köztisztviselők Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete közleménye alapján az Eduline is.
A felmondás okairól a HVG-nek beszélt egy a hivatal mindennapi működésére rálátó forrás, aki szerint az, hogy komoly a baj, már hónapokkal ezelőtt látható volt. Az MKKSZ ugyanis tavasszal sztrájkfelhívást tett közzé, és míg korábban az volt a jellemző, hogy az Oktatási Hivatal munkavállalói ilyen esetekben nehezen aktivizálhatóak, míg más minisztériumok és háttérintézmények munkatársai közül sokan jelzik a csatlakozási szándékukat, addig idén ez fordítva történt.
Az elégedetlenség és a felmondások okai között a lap forrása szerint szerepelnek
valamint az, hogy a munkavállalókra
a politika egyre nyomasztóbban telepszik.
A munkaterhekkel kapcsolatban elmondták; míg korábban évi három-négy Országos kompetenciamérés volt és nem is minden évfolyamon, addig mostanra már kilenc van, amik szinte minden évfolyamot érintenek. Ezzel arányosan ugyanakkor nem vettek fel új embereket a lebonyolításért felelős Oktatási Hivatalba, tehát szinte ugyanannyi munkavállalónak kell jóval több feladatot elvégezni.
Visszamennek tanárnak
Sokat nyom a latba az is, hogy a pedagógusbér-emelésekkel egyetemben az Oktatási Hivatalban dolgozó - zömében pedagógus végzettségű - munkavállalók fizetéseit nem emelték, azok "vérlázítóan alacsonyak", így vonzóbb lett számukra visszatérni a tanári pályára.
Vannak olyanok, akik 30 éve kormánytisztviselőként dolgoznak, több diplomával, esetleg doktori címmel rendelkeznek, nyelveket beszélnek, nemzetközi szinten képviselik a hivatalt, írásaikat szakmai folyóiratok közlik, vagy munkakörükből adódóan komoly szellemi munkát végeznek, és ezért még nettó 400 ezret sem kapnak. Egy fiatal, diplomás pedig olyan 300 ezer körül keres. Ezek vérlázítóan alacsony fizetések. És ebben az OH vezetésének azért rettenetes nagy felelőssége van
- nyilatkozta a HVG forrása.
Ellehetetlenítés
A kialakult helyzet megoldása helyett a munkavállalók felmondását az Oktatási Hivatal vezetése a nyilatkozó szerint nem túl tisztességes módon próbálja megakadályozni, mégpedig a pótolhatatlan szakemberek ellehetetlenítésével.
„Előfordult, hogy utánanyúltak a kollégáknak. Egy fontos munkát végző munkatárs át akart menni egy másik minisztériumba, ahol tárt karokkal várták volna, az OH-elnök viszont személyesen járt utána, hogy ne vegyék át. És nem egy ilyen esetről szólnak folyosói pletykák.”
A teljes cikket ide kattintva tudjátok elolvasni.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
