Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Több mint 10 ezer diák tanult pénzügyi-számviteli ügyintézőnek – ennyien még sosem választották ezt a szakmát az elmúlt öt évben. A szakács, cukrász és villanyszerelő képzések továbbra is tartják magukat, de érezhető az érdeklődésben egy kis stagnálás, aprócska csökkenéssel. Mutatjuk, melyek voltak a legnépszerűbb szakmák, és mennyit lehet keresni velük.
A 2024/2025-ös tanévben a nappali tagozatos középfokú tanulók száma közel 429 000 fő volt – írta a KSH a 2024-es Helyzetkép kimutatásban. Ebből mintegy 237 ezer diák tanult szakképzésben – technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában. A következő területeket választották a legtöbben:
Három nappal hosszabb lesz, mint tavaly – így alakul a 2025/2026-os szakképzési tanév rendje
A nettó havi bérek 230 és 370 ezer forint között mozognak
2025-ben a legkisebb nettó fizetés, amit egy teljes munkaidőben dolgozó ember Magyarországon megkaphat, 193 382 forint (minimálbér). A szakképesítést igénylő munkakörök esetében ez a szám magasabb: 231 952 forint - ezt hívják garantált bérminimumnak. Ehhez igazodnak is a legnépszerűbb szakmák bérei – egyes területeken, pedig jóval meg is haladják ezeket.
Képzési típusok, ösztöndíjak, lehetőségek: minden, amit a szakmatanulásról tudni kell
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a legnépszerűbb szakmák havi nettó bérei nagyjából így alakulnak:
Ilyen ösztöndíjakra számíthattok, ha szeptembertől szakképzésben tanultok tovább
Az elmúlt öt évben hatalmas térnyeréssel hódít a pénzügy-számviteli szakma
Megnéztük, hogy a legtöbbet tanult szakmákat milyen gyakran választották az elmúlt öt éveben, és az alábbi trendek kiemelhetőek:

Miért éri meg ma szakmát tanulni?
10 nyolcadikosból 6 a szakképzésben tanulna tovább
A szakmatanulás gyors bejutást tesz lehetővé a munka világába: a képzések rövidebbek, intenzívebbek, és gyakorlati tudást adnak már középfokon is. A fizetések jelentős részét a garantált bérminimum határozza meg – ami 2025-ben nettó ~232 000 Ft – de a keresettebb szakmák esetén gyorsan lehet belőle emelkedni. Emellett a szakmák (pl. hegesztő, villanyszerelő) külföldön is keresettek, akár vállalkozói formában is működtethetők, ami hosszú távon magasabb jövedelmet biztosíthat.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.