Több mint 10 ezer diák tanult pénzügyi-számviteli ügyintézőnek – ennyien még sosem választották ezt a szakmát az elmúlt öt évben. A szakács, cukrász és villanyszerelő képzések továbbra is tartják magukat, de érezhető az érdeklődésben egy kis stagnálás, aprócska csökkenéssel. Mutatjuk, melyek voltak a legnépszerűbb szakmák, és mennyit lehet keresni velük.
A 2024/2025-ös tanévben a nappali tagozatos középfokú tanulók száma közel 429 000 fő volt – írta a KSH a 2024-es Helyzetkép kimutatásban. Ebből mintegy 237 ezer diák tanult szakképzésben – technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában. A következő területeket választották a legtöbben:
Három nappal hosszabb lesz, mint tavaly – így alakul a 2025/2026-os szakképzési tanév rendje
A nettó havi bérek 230 és 370 ezer forint között mozognak
2025-ben a legkisebb nettó fizetés, amit egy teljes munkaidőben dolgozó ember Magyarországon megkaphat, 193 382 forint (minimálbér). A szakképesítést igénylő munkakörök esetében ez a szám magasabb: 231 952 forint - ezt hívják garantált bérminimumnak. Ehhez igazodnak is a legnépszerűbb szakmák bérei – egyes területeken, pedig jóval meg is haladják ezeket.
Képzési típusok, ösztöndíjak, lehetőségek: minden, amit a szakmatanulásról tudni kell
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a legnépszerűbb szakmák havi nettó bérei nagyjából így alakulnak:
Ilyen ösztöndíjakra számíthattok, ha szeptembertől szakképzésben tanultok tovább
Az elmúlt öt évben hatalmas térnyeréssel hódít a pénzügy-számviteli szakma
Megnéztük, hogy a legtöbbet tanult szakmákat milyen gyakran választották az elmúlt öt éveben, és az alábbi trendek kiemelhetőek:
Miért éri meg ma szakmát tanulni?
10 nyolcadikosból 6 a szakképzésben tanulna tovább
A szakmatanulás gyors bejutást tesz lehetővé a munka világába: a képzések rövidebbek, intenzívebbek, és gyakorlati tudást adnak már középfokon is. A fizetések jelentős részét a garantált bérminimum határozza meg – ami 2025-ben nettó ~232 000 Ft – de a keresettebb szakmák esetén gyorsan lehet belőle emelkedni. Emellett a szakmák (pl. hegesztő, villanyszerelő) külföldön is keresettek, akár vállalkozói formában is működtethetők, ami hosszú távon magasabb jövedelmet biztosíthat.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
