Ismét eredménytelen volt a pedagógus érdekvédelmi szervezetek és a Belügyminisztérium tárgyalása

Hiába ült újra tárgyalóasztalhoz a pedagógusok képviselete és a Belügyminisztérium: a felek nem jutottak előbbre a tanárok életpályáját és bérezését érintő kérdésekben.

Szerdán ismét egyeztetést tartott a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Belügyminisztérium – a megbeszélés egyik központi témája a pedagógusok életpályamodellje és a teljesítményértékelési rendszer volt. A PDSZ beszámolója szerint a találkozó nem hozott érdemi előrelépést, a kormányzat ugyanis sem az életpályatörvényen, sem a teljesítményértékelés szabályain nem kíván változtatni a 2025/2026-os tanév előtt.

A pedagógusok nagy része szerint korlátozva volt, hogy mennyien kerülhetnek be a kiemelkedő kategóriába a teljesítményértékelésen

A szakszervezetek előre kidolgozott, részletes módosító javaslatokat vittek magukkal a tárgyalásra, ám beszámolójuk alapján Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár ezek egyikére sem tudta azt mondani, hogy azt a kormány elfogadná. Nagy Erzsébet szerint csak „presztízsharcot” folytatott a belügy a megbeszélésen.

 

Szó esett a nevelést, oktatást közvetlenül segítő (NOKS) munkatársak bérhelyzetéről is. A PSZ egy olyan javaslatot terjesztett a kormány elé, amely akár 50 százalékos béremelést is lehetővé tenne az érintett dolgozók számára. A minisztérium válasza szerint a béremelés javaslata tárgyalás alatt áll, de konkrét döntés még nem született. Ennek következtében a NOKS-os dolgozók továbbra is csak a garantált bérminimumot kapják, amely messze nem tükrözi munkájuk jelentőségét és felelősségét.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István