Hiába ült újra tárgyalóasztalhoz a pedagógusok képviselete és a Belügyminisztérium: a felek nem jutottak előbbre a tanárok életpályáját és bérezését érintő kérdésekben.
Szerdán ismét egyeztetést tartott a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Belügyminisztérium – a megbeszélés egyik központi témája a pedagógusok életpályamodellje és a teljesítményértékelési rendszer volt. A PDSZ beszámolója szerint a találkozó nem hozott érdemi előrelépést, a kormányzat ugyanis sem az életpályatörvényen, sem a teljesítményértékelés szabályain nem kíván változtatni a 2025/2026-os tanév előtt.
A szakszervezetek előre kidolgozott, részletes módosító javaslatokat vittek magukkal a tárgyalásra, ám beszámolójuk alapján Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár ezek egyikére sem tudta azt mondani, hogy azt a kormány elfogadná. Nagy Erzsébet szerint csak „presztízsharcot” folytatott a belügy a megbeszélésen.
Szó esett a nevelést, oktatást közvetlenül segítő (NOKS) munkatársak bérhelyzetéről is. A PSZ egy olyan javaslatot terjesztett a kormány elé, amely akár 50 százalékos béremelést is lehetővé tenne az érintett dolgozók számára. A minisztérium válasza szerint a béremelés javaslata tárgyalás alatt áll, de konkrét döntés még nem született. Ennek következtében a NOKS-os dolgozók továbbra is csak a garantált bérminimumot kapják, amely messze nem tükrözi munkájuk jelentőségét és felelősségét.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
