Németország is belépne a tinik számára a közösségi médiát korlátozó országok közé

Egyfajta „digitális pénztárca” létrehozásával tudnák ellenőrizni, hogy ki múlt el ténylegesen 16 éves.

  • Rodler Lili

Az adatvédelemért felelős német szövetségi biztos arról beszélt újságíróknak, hogy támogatná a 16 év alattiak eltiltását a közösségi médiától – írja a Der Standard. Louisa Specht-Riemenschneider elismerte, hogy bár ez a megoldás „atyáskodó, de el kell azon gondolkoznunk, hogyan védjük meg a fiatalokat a közösségi média káros hatásaitól, és ennek ez egy módja”.

A szövetségi biztos szerint a gyerekek és a fiatalok felé irányuló célzott manipuláció az interneten és a rengeteg gyűlöletbeszéd hatalmas veszélyt jelentenek az egészséges fejlődésükre. Hasonló indokokat sorakoztattak fel korábban Franciaországban és Ausztráliában is.

Specht-Riemenschneider az életkor ellenőrzést egy úgynevezett „digitális pénztárcán” keresztül oldaná meg. Kifejtette, hogy adatvédelmileg természetesen nem állja meg a helyét, ha minden egyes belépésnél fel kellene tölteni a személyigazolvány adatait ezekre az oldalakra, így pont ezért lehet jó megoldás egy digitális tárca, ahova feltölti az ember az adatait és ezen keresztül hitelesíti magát.

A digitalizációért felelős német miniszter, Karsten Wildberger már beszélt ennek a digitális pénztárcának a bevezetéséről. A koncepciónak egyébként az a lényege, hogy ha az ember a pénztárcába feltölti például a bankkártyáját, vagy a jogosítványát, akkor nem kell többé magával hordania ezeket a dokumentumokat. Tehát ha mondjuk megállítja a rendőr, elég csak a digitális jogsit felmutatni – írja a lap.

Az adatvédelemért felelős biztos szerint: az adatok csak a tárcában és a kiadó hatóságnál, banknál lennének elmentve, és a felhasználó minden lekérdezést egyenként engedélyezhet vagy elutasíthat majd. A digitális személyin keresztül pedig a közösségi médiát is meg lehetne tiltani.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.