Állítólag több hónapja mérgezhette a gyerekeket a most őrizetbe vett nyolc ott dolgozó.
Több mint 200 északnyugat-kínai óvodás vérében találtak kóros ólomszintet, miután a konyhai személyzet fogyasztásra alkalmatlan festéket használt ételfestékként – közölték a hatóságok. Az eset nagy felháborodást keltett az élelmiszer-biztonsági botrányoktól régóta sújtott országban – írja a CNN.
Az eset kapcsán nyolc embert, köztük az érintett magánóvodának az igazgatóját is őrizetbe vették a rendőrök mérgező és káros élelmiszerek előállításának gyanúja miatt.
A városi kormány nemrég közzétett közleményéből kiderült, hogy az igazgató és az óvoda egyik szponzora is megengedte a konyhán dolgozó személyzetnek, hogy festékpigmentekkel színezzék a gyerekek ételét. Nagyon valószínű, hogy ez okozta a tömeges mérgezést.
Szorította a saját cipője, így lopott egyet az általános iskolából
A vizsgálatból többek között kiderült, hogy a 251 óvodás közül 233 vérében mutattak ki kóros ólomszintet. A gyerekek jelenleg orvosi kezelés alatt állnak, 201 érintettet kórházban tartanak – közölték a hatóságok.
A helyi média megkeresett egy gyermekgyógyászt az ügyben, aki szerint krónikus ólommérgezésről lehet szó, ami azt jelenti, hogy akár több mint három hónapon keresztül szennyezhették a gyerekek ételét. A vizsgálat során az óvodából származó két ételmintában – egy datolyás reggeli süteményben és egy kolbászos tekercsben a szennyezettségre vonatkozó nemzeti élelmiszerbiztonsági szabvány több mint 2000-szeresét meghaladó ólomszintet mértek.
A lefoglalt festékből is mintát vettek a hatóságok, és megállapították, hogy ólmot tartalmaz, a csomagoláson pedig egyértelműen fel volt tüntetve, hogy nem ehető. Egy bűnügyi szakember a helyi tévének elmondta, hogy az ételek színezésével az lehetett a cél, hogy több jelentkezőt toborozzanak az óvodába, így növeljék a bevételüket.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
