Ólomtartalmú festékkel mérgeztek legalább 200 óvodást Kínában

Állítólag több hónapja mérgezhette a gyerekeket a most őrizetbe vett nyolc ott dolgozó.

  • Rodler Lili

Több mint 200 északnyugat-kínai óvodás vérében találtak kóros ólomszintet, miután a konyhai személyzet fogyasztásra alkalmatlan festéket használt ételfestékként – közölték a hatóságok. Az eset nagy felháborodást keltett az élelmiszer-biztonsági botrányoktól régóta sújtott országban – írja a CNN.

Az eset kapcsán nyolc embert, köztük az érintett magánóvodának az igazgatóját is őrizetbe vették a rendőrök mérgező és káros élelmiszerek előállításának gyanúja miatt.

A városi kormány nemrég közzétett közleményéből kiderült, hogy az igazgató és az óvoda egyik szponzora is megengedte a konyhán dolgozó személyzetnek, hogy festékpigmentekkel színezzék a gyerekek ételét. Nagyon valószínű, hogy ez okozta a tömeges mérgezést.

Szorította a saját cipője, így lopott egyet az általános iskolából

A vizsgálatból többek között kiderült, hogy a 251 óvodás közül 233 vérében mutattak ki kóros ólomszintet. A gyerekek jelenleg orvosi kezelés alatt állnak, 201 érintettet kórházban tartanak – közölték a hatóságok.

A helyi média megkeresett egy gyermekgyógyászt az ügyben, aki szerint krónikus ólommérgezésről lehet szó, ami azt jelenti, hogy akár több mint három hónapon keresztül szennyezhették a gyerekek ételét. A vizsgálat során az óvodából származó két ételmintában – egy datolyás reggeli süteményben és egy kolbászos tekercsben a szennyezettségre vonatkozó nemzeti élelmiszerbiztonsági szabvány több mint 2000-szeresét meghaladó ólomszintet mértek.

A lefoglalt festékből is mintát vettek a hatóságok, és megállapították, hogy ólmot tartalmaz, a csomagoláson pedig egyértelműen fel volt tüntetve, hogy nem ehető. Egy bűnügyi szakember a helyi tévének elmondta, hogy az ételek színezésével az lehetett a cél, hogy több jelentkezőt toborozzanak az óvodába, így növeljék a bevételüket.

 

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.