Ólomtartalmú festékkel mérgeztek legalább 200 óvodást Kínában

Állítólag több hónapja mérgezhette a gyerekeket a most őrizetbe vett nyolc ott dolgozó.

  • Rodler Lili

Több mint 200 északnyugat-kínai óvodás vérében találtak kóros ólomszintet, miután a konyhai személyzet fogyasztásra alkalmatlan festéket használt ételfestékként – közölték a hatóságok. Az eset nagy felháborodást keltett az élelmiszer-biztonsági botrányoktól régóta sújtott országban – írja a CNN.

Az eset kapcsán nyolc embert, köztük az érintett magánóvodának az igazgatóját is őrizetbe vették a rendőrök mérgező és káros élelmiszerek előállításának gyanúja miatt.

A városi kormány nemrég közzétett közleményéből kiderült, hogy az igazgató és az óvoda egyik szponzora is megengedte a konyhán dolgozó személyzetnek, hogy festékpigmentekkel színezzék a gyerekek ételét. Nagyon valószínű, hogy ez okozta a tömeges mérgezést.

Szorította a saját cipője, így lopott egyet az általános iskolából

A vizsgálatból többek között kiderült, hogy a 251 óvodás közül 233 vérében mutattak ki kóros ólomszintet. A gyerekek jelenleg orvosi kezelés alatt állnak, 201 érintettet kórházban tartanak – közölték a hatóságok.

A helyi média megkeresett egy gyermekgyógyászt az ügyben, aki szerint krónikus ólommérgezésről lehet szó, ami azt jelenti, hogy akár több mint három hónapon keresztül szennyezhették a gyerekek ételét. A vizsgálat során az óvodából származó két ételmintában – egy datolyás reggeli süteményben és egy kolbászos tekercsben a szennyezettségre vonatkozó nemzeti élelmiszerbiztonsági szabvány több mint 2000-szeresét meghaladó ólomszintet mértek.

A lefoglalt festékből is mintát vettek a hatóságok, és megállapították, hogy ólmot tartalmaz, a csomagoláson pedig egyértelműen fel volt tüntetve, hogy nem ehető. Egy bűnügyi szakember a helyi tévének elmondta, hogy az ételek színezésével az lehetett a cél, hogy több jelentkezőt toborozzanak az óvodába, így növeljék a bevételüket.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.