Az 1,6 millió szülőnek kiküldött kérdőívből csak 2 százalék támogatta a kompetenciamérés osztályozását

Nyilvánosságra hozták a Szülői Hang által kiperelt adatokat a kompetenciamérés osztályozásával kapcsolatban.

  • Rodler Lili

Május 29-én hozott döntést a bíróság a Szülői Hang és a Belügyminisztérium ügyében, mely alapján a bíróság minden pontban a Szülői Hangnak adott igazat. A per tárgya a kompetenciamérés osztályozásához kapcsolódó kérdőív eredményeinek kiszolgáltatása volt, melyet korábban a Belügyminisztérium megtagadott, a határozat alapján viszont május 29-től számított 15 napon belül nyilvánosságra kellett azt hoznia, illetve állniuk kellett a perköltségeket is.

A Szülői Hang sajtóközleménye alapján a Belügyminisztérium az Új köznevelési folyóiratban tett eleget a bíróság által előírt adatközlésnek, a csoport pedig röviden össze is szedte a legfontosabb tudnivalókat, amik a kérdőívből kiderültek:

  • A felmérés kulcskérdése, hogy beszámítson-e a kompetenciamérés a gimnáziumi felvételibe, illetve az év végi jegyekbe 55 százalékos elutasítást ért el.
  • Ez az arány mégnagyobb a középiskolás tanulók szülei arányában (ami az igazán mérvadó): itt 67 százalékos az elutasítás.
  • Az 1,6 millió szülőből, akik kiértesítést kaptak erről a kérdőívről a KRÉTÁN keresztül, összesen 2 százalékuk támogatta a kormány osztályozással kapcsolatos ötletét.

Bár a kérdőív alapján egyértelműen elutasították a kompetenciamérés beszámításával kapcsolatos ötletet a Belügyminisztérium a kérdőív kitöltési határidőjének lejárta után két nappal módosította a tervezetet, de nem vetette el teljesen azt – emlékeztet a Szülői Hang Közösség az idén februári eseményekre. Nem sokkal később a közösség pedig petíciót indított a törvényjavaslat eltörlése érdekében, ami részleges sikerrel járt, ugyanis idén nem került bevezetésre, de a napirendről nem vették le az ötletet és akár a jövő tanévtől kezdve bevezethetik azt.

"Semmit sem tudtam, anya" - volt olyan diák, aki sírva jött ki a kompetenciamérésről

„Ha a kormányzat továbbra is ragaszkodik a szülők által elutasított elképzeléshez, azzal újabb terhet és stresszt helyez a gyerekekre. A kompetenciaméréseket eredetileg az iskolák és az oktatási rendszer általános értékelésére, és nem a gyerekek egyéni teljesítményének mérésére vezették be” – fejtik ki a közleményükben. Azt is kiemelték, hogy a kompetenciamérések során kérdezett anyagok nem kapcsolódnak a szorosan vett tananyaghoz, így azokra nem is tudnak felkészülni, ami még nagyobb frusztrációt jelent az esetleges osztályozás során.

„Olyat is kérdeztek, amit nem tanultunk” – ilyennek látták az általános iskolások az idei kompetenciamérést

A Szülői Hang szerint „azzal, hogy a kompetenciaméréseket is be akarják számítani, még tovább növelik a nyomást a családokon, még több fizetős tanfolyamra lesz szükség, hogy a gyerekeket már ne csak a felvételi vizsgára, hanem a kompetenciamérésekre is felkészítsék. Ezáltal a kormány a gyakorlatban a szülői társadalomra hárítja át a közoktatás felelősségét és részben a költségeit is. A gimnáziumi férőhelyek tervezett csökkentése szintén kormányzati spórolásnak tekinthető, melynek révén a gyerekek egy részét akaratuk ellenére a szakképzésbe terelhetik.”

 

 

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Hankó Balázs: „politikai célú tisztogatás” kezdődött a szakképzésben

Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.