Nyilvánosságra hozták a Szülői Hang által kiperelt adatokat a kompetenciamérés osztályozásával kapcsolatban.
Május 29-én hozott döntést a bíróság a Szülői Hang és a Belügyminisztérium ügyében, mely alapján a bíróság minden pontban a Szülői Hangnak adott igazat. A per tárgya a kompetenciamérés osztályozásához kapcsolódó kérdőív eredményeinek kiszolgáltatása volt, melyet korábban a Belügyminisztérium megtagadott, a határozat alapján viszont május 29-től számított 15 napon belül nyilvánosságra kellett azt hoznia, illetve állniuk kellett a perköltségeket is.
A Szülői Hang sajtóközleménye alapján a Belügyminisztérium az Új köznevelési folyóiratban tett eleget a bíróság által előírt adatközlésnek, a csoport pedig röviden össze is szedte a legfontosabb tudnivalókat, amik a kérdőívből kiderültek:
Bár a kérdőív alapján egyértelműen elutasították a kompetenciamérés beszámításával kapcsolatos ötletet a Belügyminisztérium a kérdőív kitöltési határidőjének lejárta után két nappal módosította a tervezetet, de nem vetette el teljesen azt – emlékeztet a Szülői Hang Közösség az idén februári eseményekre. Nem sokkal később a közösség pedig petíciót indított a törvényjavaslat eltörlése érdekében, ami részleges sikerrel járt, ugyanis idén nem került bevezetésre, de a napirendről nem vették le az ötletet és akár a jövő tanévtől kezdve bevezethetik azt.
"Semmit sem tudtam, anya" - volt olyan diák, aki sírva jött ki a kompetenciamérésről
„Ha a kormányzat továbbra is ragaszkodik a szülők által elutasított elképzeléshez, azzal újabb terhet és stresszt helyez a gyerekekre. A kompetenciaméréseket eredetileg az iskolák és az oktatási rendszer általános értékelésére, és nem a gyerekek egyéni teljesítményének mérésére vezették be” – fejtik ki a közleményükben. Azt is kiemelték, hogy a kompetenciamérések során kérdezett anyagok nem kapcsolódnak a szorosan vett tananyaghoz, így azokra nem is tudnak felkészülni, ami még nagyobb frusztrációt jelent az esetleges osztályozás során.
A Szülői Hang szerint „azzal, hogy a kompetenciaméréseket is be akarják számítani, még tovább növelik a nyomást a családokon, még több fizetős tanfolyamra lesz szükség, hogy a gyerekeket már ne csak a felvételi vizsgára, hanem a kompetenciamérésekre is felkészítsék. Ezáltal a kormány a gyakorlatban a szülői társadalomra hárítja át a közoktatás felelősségét és részben a költségeit is. A gimnáziumi férőhelyek tervezett csökkentése szintén kormányzati spórolásnak tekinthető, melynek révén a gyerekek egy részét akaratuk ellenére a szakképzésbe terelhetik.”
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
