Még nagyobb hátrányba kerülhetnek az SNI-s, BTMN-es diákok, ha tétje lesz a kompetenciamérésnek
Eddig közülük sokaknak nem kellett megírniuk a kompetenciamérést.
Május 29-én hozott döntést a bíróság a Szülői Hang és a Belügyminisztérium ügyében, mely alapján a bíróság minden pontban a Szülői Hangnak adott igazat. A per tárgya a kompetenciamérés osztályozásához kapcsolódó kérdőív eredményeinek kiszolgáltatása volt, melyet korábban a Belügyminisztérium megtagadott, a határozat alapján viszont május 29-től számított 15 napon belül nyilvánosságra kellett azt hoznia, illetve állniuk kellett a perköltségeket is.
A Szülői Hang sajtóközleménye alapján a Belügyminisztérium az Új köznevelési folyóiratban tett eleget a bíróság által előírt adatközlésnek, a csoport pedig röviden össze is szedte a legfontosabb tudnivalókat, amik a kérdőívből kiderültek:
- A felmérés kulcskérdése, hogy beszámítson-e a kompetenciamérés a gimnáziumi felvételibe, illetve az év végi jegyekbe 55 százalékos elutasítást ért el.
- Ez az arány mégnagyobb a középiskolás tanulók szülei arányában (ami az igazán mérvadó): itt 67 százalékos az elutasítás.
- Az 1,6 millió szülőből, akik kiértesítést kaptak erről a kérdőívről a KRÉTÁN keresztül, összesen 2 százalékuk támogatta a kormány osztályozással kapcsolatos ötletét.
Bár a kérdőív alapján egyértelműen elutasították a kompetenciamérés beszámításával kapcsolatos ötletet a Belügyminisztérium a kérdőív kitöltési határidőjének lejárta után két nappal módosította a tervezetet, de nem vetette el teljesen azt – emlékeztet a Szülői Hang Közösség az idén februári eseményekre. Nem sokkal később a közösség pedig petíciót indított a törvényjavaslat eltörlése érdekében, ami részleges sikerrel járt, ugyanis idén nem került bevezetésre, de a napirendről nem vették le az ötletet és akár a jövő tanévtől kezdve bevezethetik azt.
"Semmit sem tudtam, anya" - volt olyan diák, aki sírva jött ki a kompetenciamérésről
„Ha a kormányzat továbbra is ragaszkodik a szülők által elutasított elképzeléshez, azzal újabb terhet és stresszt helyez a gyerekekre. A kompetenciaméréseket eredetileg az iskolák és az oktatási rendszer általános értékelésére, és nem a gyerekek egyéni teljesítményének mérésére vezették be” – fejtik ki a közleményükben. Azt is kiemelték, hogy a kompetenciamérések során kérdezett anyagok nem kapcsolódnak a szorosan vett tananyaghoz, így azokra nem is tudnak felkészülni, ami még nagyobb frusztrációt jelent az esetleges osztályozás során.
A Szülői Hang szerint „azzal, hogy a kompetenciaméréseket is be akarják számítani, még tovább növelik a nyomást a családokon, még több fizetős tanfolyamra lesz szükség, hogy a gyerekeket már ne csak a felvételi vizsgára, hanem a kompetenciamérésekre is felkészítsék. Ezáltal a kormány a gyakorlatban a szülői társadalomra hárítja át a közoktatás felelősségét és részben a költségeit is. A gimnáziumi férőhelyek tervezett csökkentése szintén kormányzati spórolásnak tekinthető, melynek révén a gyerekek egy részét akaratuk ellenére a szakképzésbe terelhetik.”
