Pedagógusok teljesítményértékelése: ezért nem kerülhettek sokan a kiemelkedő kategóriába

Volt olyan pedagógus, akinek utólag csökkentették a pontszámait, így éppen kicsúszott a kiemelkedő kategóriából és esett el a havi bruttó 20 ezer forinttól.

Az idei évben értékelték először a pedagógusokat. A Népszava információi szerint rengetegen, azért nem fértek bele a kiemelkedő kategóriába, mert az igazgatók szóban azt a tájékoztatást kapták a tankerületektől, hogy az erre szánt bérkeret miatt túl sokan nem érhetnek el 80 pontnál többet.

Akadt olyan tantestület, ahol túl sokan kaptak 79 pontot, de volt olyan pedagógus is, aki először 80 pont fölötti eredményt ért el, majd néhány nap múlva már csak azt látta, hogy 79 pontja lett.

Én is 79 pontot kaptam. Inkább adott volna 75-öt, mert ez így nagyon szánalmas

- nyilatkozta egy másik tanár.

Egy harmadik pedagógus szerint a teljesítményértékelés arra jó, hogy mindenki utálja a másikat, aki két ponttal többet kapott. Egy negyedik tanár pedig az eredményei miatt úgy elkeseredett, hogy jövőre biztosan nem fog iskolai pluszfeladatot vállalni, mert szinte ugyanannyi pontot kapott, mint aki nem vette ki a részét ezekből a munkákból.

Nagy Erzsébet,  a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője kiemelte, hogy hozzájuk érkező visszajelzésekből is az látszik, hogy túl sokan kaptak 79 pontot, amit nagyon furcsának talál. A szakszervezetnek egy iskolaigazgató úgy fogalmazott, hogy van egy kvóta, mennyien tartozhatnak a kiemelkedő kategóriába..

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke megjegyezte, hogy az értékelés lezárásának határidejéig, június 30-áig, még az eredményeken is lehet módosítani, sőt a pedagógusok önértékelést is leadhatnak, ha valamivel nem értenek egyet. Totyik hangsúlyozta, azt, hogy valakinek csökkentsék a pontszámait, igazságtalannak és etikátlannak tartja.

A lap megkereste a Klebersberg Központot is, ahonnan azt a választ kapták, hogy “a pedagógusok teljesítményértékelése munkáltatói hatáskör”.

Az Eduline-on részletesen foglalkoztunk azzal, hogy miért jár duplán rosszul az a pedagógus, aki nem kapja meg a bruttó 20 ezer forintot.

 

 

 

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.