A tervezetből kiderült többek között, hogy a pedagógusoknak önértékelést is kell készítenie, melyet utána az igazgató figyelembe vesz, és ez alapján határozza meg a teljesítményszintet.
A módosítás értelmében például
- a vezetői megbízással rendelkező,
- a pedagógus munkakörben foglalkoztatott,
- a pedagógiai szakértő munkakörben, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatott,
- valamint
- a pedagógus szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak teljesítményét külön-külön kell összevetni egymással.
Ezután sor kerül egy értékelő beszélgetésre, amivel akkor, ha a pedagógus nem ért egyet, 5 napon belül észrevételt tehet.
A tervezethez csatolt mellékletből kiderült, hogy a vezetői megbízással nem rendelkező, pedagógiai szakértő munkakörben, pedagógiai előadó munkakörben az alábbi szempontokat vennék figyelembe:
- Pedagógiai-szakmai szolgáltatások támogatásának minősége, eredményessége: 20 pont
- Pedagógiai szakértők, pedagógiai előadók munkaköréből adódó szakmai feladatok mennyiségi mutatói: 12 pont
- Munkavégzés megbízhatósága, határidők betartása: 10 pont
- Kommunikáció, együttműködés: 8 pont
- Szakmai felelősségvállalás, elkötelezettség: 8 pont
- Köznevelési intézményekkel való kapcsolattartás minősége, eredményessége: 10 pont
- Egyedi intézményi értékelési szempont: 8 pont
- Három, személyre szabott teljesítménycél: 24 pont
A jogszabály módosítása ezzel párhuzamosan erősítené az Oktatási Hivatal ellenőrző funkcióját.
Többek között:
- az OH mesterpedagógus szaktanácsadókat rendelhet ki egy iskolába, ha az intézményellenőrzés során a szakértői vélemény 70 százalékos vagy ennél kisebb
- a diákok közösségi szolgálatába a véradást is beszámítják (egy véradás négy órát jelent)
A rendelet a tervek szerint január elsején lépne életbe.
