Még az iskolaigazgatók sem látják tisztán a pedagógusok teljesítményértékelésének szabályait

A szakszervezet az Európai Bizottságtól kér állásfoglalást a teljesítményértékelés kivitelezése kapcsán.

Az elmúlt hetekben is érkeztek iskolaigazgatóktól és óvodavezetőktől olyan megkeresések, melyben a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) kérik a segítségét a pedagógusok értékeléséhez. Ugyanis nekik kell pontozniuk a személyre szóló értékeléseket, melyeknek az elkészítési határideje június 30 – írja a Népszava.

Totyik Tamás, a PSZ elnöke a lapnak arról nyilatkozott, hogy bár már a végéhez közeledik a pedagógusok teljesítményének értékelése, annak megvalósítása kapcsán még mindig merülnek fel kérdések.

Ennek oka, hogy az ezzel foglalkozó rendelet nem tér ki minden részletre, így a pontozás sem egyértelmű a vezetők számára. A Népszava felsorolása szerint a következőkkel vannak még problémák:

  • Nem teljesen egyértelmű, hogy csak a legjobban teljesítő (80 százalékos eredményt elérő) pedagógusok kaphatnak majd pluszjuttatást, vagy az “átlagos” teljesítményűek is.
  • Az erre biztosított összeget hogyan, milyen egyéb szempontok alapján osztják szét, ahogy az sem világos, pontosan milyen következményekkel kell számolniuk azoknak, akik átlag alatt teljesítenek.
  • Azt sem tudni biztosan, a pedagógusoknak előre el kell-e készíteniük saját önértékelésüket is, vagy csak abban az esetben kell ezt megtenniük, ha az igazgató értékelésével nem értenek egyet.

A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint az iskolák pedagógusonként havonta 20 ezer forintos keretet kapnak majd a teljesítmény jutalmazására. Egyelőre azonban nem világos, hogy ki pontosan mekkora összeget kap, mivel ez részben az intézményvezetők szubjektív értékelésén alapul.

A plusz juttatást nem külön bérkiegészítésként, hanem az alapbér részeként fogják megkapni a tanárok, ami azt jelenti, hogy a későbbiekben már nem lehet elvenni tőlük, még akkor sem, ha a következő értékelésük gyengébb lenne. Azok, akiknek az alapbére emiatt emelkedik szeptembertől, a jövő évi béremelés során is arányosan magasabb összegű emelésre számíthatnak – számolt be a Népszava.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) bejelentette, hogy levélben fordulnak az Európai Bizottsághoz, akiktől hivatalos állásfoglalást kérnek a teljesítményértékelés bevezetésének módjáról.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.