Tízből kilenc magyar tini ivott már, minden második rohamivó és a lányok mentális egészsége az EU egyik legrosszabbja egy friss felmérés szerint

Az európai fiatalok egészségi állapotát bemutató úgynevezett ESPAD felmérés eredményei kifejezetten baljós jövőképet festenek az egész generáció számára. A problémák, a szorongás és a csoportnyomás pedig egyre jobban hajtja a 15-16 éveseket a nikotin, az alkohol és a magány felé.

  • Rodler Lili

Az Európai iskolavizsgálat az alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásokról (ESPAD) 2024-ben végzett felmérése főbb eredményeit nemrég publikálták. Ebben 37 európai ország 113 882 tizenéves diákja vett részt.

A főbb eredményekből kimutatható, hogy a magyar 15-16 évesek:

  • több mint 53 százaléka már kipróbált valamilyen dohányterméket (a lányok magasabb arányban)
  • 90,8 százaléka már fogyasztott alkoholt
  • 42,4 százalék az elmúlt hónapban egyszerre öt vagy több alkoholos italt fogyasztott el (binge drinking)
  • a lányok 37,3 százaléka érzi magát jól a bőrében

Szinte mindegyik mutató alapján az élen járunk a káros anyagok fogyasztásában Európa szinten. Dohányzás szempontjából Szlovákia követ minket, ahol a fiatalok 46 százaléka használt már dohányterméket. A legjobb eredményekkel pedig Izland (13%) és Málta (16%) rendelkezik.

Egy év alatt majdnem duplájára nőtt a 13 éven aluliak által elkövetett bűncselekmények száma

Ami a mentális jóléti indexet illeti, a magyar fiúk körében ez még átlagosan jónak mondható (58,8-as EU-medián körül), a lányok eredménye viszont kifejezetten riasztó: 37,3 pont. Ez azt jelzi, hogy a magyar tinédzser lányokat az egészségtudatosság hiánya, a problémák elfojtása vagy az elérhetetlen segítség egyre mélyebb szakadékba löki.

A szakemberek szerint a mutatók csökkentésére megoldást nyújthatnának a prevenciós előadások, azonban az iskolai megelőzés sok esetben nem éri el a célját.

Kevesebb mint kétperces videókkal tudná le a kormány az iskolai drogprevenciót

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna