Tízből kilenc magyar tini ivott már, minden második rohamivó és a lányok mentális egészsége az EU egyik legrosszabbja egy friss felmérés szerint

Az európai fiatalok egészségi állapotát bemutató úgynevezett ESPAD felmérés eredményei kifejezetten baljós jövőképet festenek az egész generáció számára. A problémák, a szorongás és a csoportnyomás pedig egyre jobban hajtja a 15-16 éveseket a nikotin, az alkohol és a magány felé.

  • Rodler Lili

Az Európai iskolavizsgálat az alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásokról (ESPAD) 2024-ben végzett felmérése főbb eredményeit nemrég publikálták. Ebben 37 európai ország 113 882 tizenéves diákja vett részt.

A főbb eredményekből kimutatható, hogy a magyar 15-16 évesek:

  • több mint 53 százaléka már kipróbált valamilyen dohányterméket (a lányok magasabb arányban)
  • 90,8 százaléka már fogyasztott alkoholt
  • 42,4 százalék az elmúlt hónapban egyszerre öt vagy több alkoholos italt fogyasztott el (binge drinking)
  • a lányok 37,3 százaléka érzi magát jól a bőrében

Szinte mindegyik mutató alapján az élen járunk a káros anyagok fogyasztásában Európa szinten. Dohányzás szempontjából Szlovákia követ minket, ahol a fiatalok 46 százaléka használt már dohányterméket. A legjobb eredményekkel pedig Izland (13%) és Málta (16%) rendelkezik.

Egy év alatt majdnem duplájára nőtt a 13 éven aluliak által elkövetett bűncselekmények száma

Ami a mentális jóléti indexet illeti, a magyar fiúk körében ez még átlagosan jónak mondható (58,8-as EU-medián körül), a lányok eredménye viszont kifejezetten riasztó: 37,3 pont. Ez azt jelzi, hogy a magyar tinédzser lányokat az egészségtudatosság hiánya, a problémák elfojtása vagy az elérhetetlen segítség egyre mélyebb szakadékba löki.

A szakemberek szerint a mutatók csökkentésére megoldást nyújthatnának a prevenciós előadások, azonban az iskolai megelőzés sok esetben nem éri el a célját.

Kevesebb mint kétperces videókkal tudná le a kormány az iskolai drogprevenciót

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.