Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A 2024/2025-ös tanévben több pedagógus dolgozik az általános iskolákban, mint tavaly, miközben a tanulók száma tovább csökkent.
Az idei tanévben 73 407 pedagógus tanít az általános iskolákban, ami 893 fővel több, mint a 2023/2024-es tanévben - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A növekvő adat ellenére a pedagógushiány továbbra is komoly problémát jelent az oktatásban.
Már a Századvég Kutatóközpontnak is feltűnt, hogy tanárhiány van Magyarországon
Csökkenő diáklétszám
Ezzel párhuzamosan azonban a tanulók száma tovább csökkent: a 2024/2025-ös tanévben 714 911 általános iskolás gyermeket tartanak nyilván, ami 1525-tel kevesebb, mint tavaly. A tendencia nem új: az elmúlt években évről évre folyamatosan apad a létszám, amit a demográfiai változások – különösen a születések számának csökkenése – magyaráznak.
A nappali oktatásban részt vevők közül jelenleg 170 478 gyerek tanul ebben a formában.
Egyre több a hátrányos helyzetű tanuló
Míg összességében csökken a diákszám, a hátrányos helyzetű tanulók száma növekszik. Jelenleg 40 482 gyerek tanul nappali oktatásban hátrányos helyzetűként, ami 1316 fővel több, mint az előző tanévben. Ugyanakkor a 2021/2022-es tanévhez képest még mindig közel 4 ezer fővel kevesebben vannak. Az elmúlt három évben azonban fokozatos emelkedés tapasztalható ebben a csoportban.
Stabil pedagógus-diák arány
Bár változott a tanárok és diákok száma, az egy pedagógusra jutó tanulók száma lényegében nem változott: továbbra is 9,7 fő jut egy tanárra, ami évek óta jellemző adatnak számít.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.