Az elmúlt húsz év legalacsonyabb szintjére csökkent a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon. Ezzel párhuzamosan egyre több fiatal felnőtt döntött úgy, hogy visszaül az iskolapadba.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2024-re ez az arány 10,3 százalékra mérséklődött a 18–24 éves fiatalok körében. A 2023-as adatokhoz képest 1,3 százalékpontos csökkenés történt, ami az elmúlt évek legnagyobb javulásának számít - írja a Népszava.
A tendencia 2004 óta alapvetően csökkenő, bár időszakonként megtorpanásokkal vagy visszalépésekkel. Kiemelten negatív fordulópont volt 2012, amikor az Orbán-kormány 18-ról 16 évre csökkentette a tankötelezettség korhatárát, amely után ismét növekedett az iskolaelhagyók száma.
| Kik számítanak korai iskolaelhagyónak? |
| Korai iskolaelhagyónak azokat tekintik, akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, és az adatfelvételt megelőző négy hét során semmilyen oktatásban nem vettek részt. |
A KSH a lap kérdésére azt válaszolta: hogy a pozitív változás főként annak köszönhető, hogy a fiatal felnőttek körében nőtt az oktatásban – különösen a nem nappali képzésben – való részvétel.
Az adatok szerint a szakképző iskolák tanulólétszáma emelkedett: míg 2023-ban 85,5 ezer diák járt ide, addig 2024-ben már 97,2 ezer. Ezt a növekedést valószínűleg segítette, hogy a második szakképesítés megszerzése ingyenessé vált.
A nem nappali tagozatos (főként 18 év feletti) diákok száma jelentősen emelkedett: 2023-ban 25,9 ezren, 2024-ben pedig már 41 ezren tanultak ilyen formában. Ezzel párhuzamosan a nappali tagozatos, főként tanköteles korú tanulók száma enyhén csökkent.Ugyanakkor azt érdemes megjegyezni, hogy a diplomások aránya továbbra is elmarad az uniós átlagtól. Az MNB 2023-as versenyképességi jelentése szerint 2021-ben a 20-24 évesek aránya a felsőoktatásban Magyarországon a 3. legalacsonyabb (28,4 százalék) volt az uniós tagállamok között. Ezenkívül csak Máltán és Luxemburgban mértek alacsonyabb számokat.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
