Az elmúlt húsz év legalacsonyabb szintjére csökkent a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon. Ezzel párhuzamosan egyre több fiatal felnőtt döntött úgy, hogy visszaül az iskolapadba.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2024-re ez az arány 10,3 százalékra mérséklődött a 18–24 éves fiatalok körében. A 2023-as adatokhoz képest 1,3 százalékpontos csökkenés történt, ami az elmúlt évek legnagyobb javulásának számít - írja a Népszava.
A tendencia 2004 óta alapvetően csökkenő, bár időszakonként megtorpanásokkal vagy visszalépésekkel. Kiemelten negatív fordulópont volt 2012, amikor az Orbán-kormány 18-ról 16 évre csökkentette a tankötelezettség korhatárát, amely után ismét növekedett az iskolaelhagyók száma.
| Kik számítanak korai iskolaelhagyónak? |
| Korai iskolaelhagyónak azokat tekintik, akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, és az adatfelvételt megelőző négy hét során semmilyen oktatásban nem vettek részt. |
A KSH a lap kérdésére azt válaszolta: hogy a pozitív változás főként annak köszönhető, hogy a fiatal felnőttek körében nőtt az oktatásban – különösen a nem nappali képzésben – való részvétel.
Az adatok szerint a szakképző iskolák tanulólétszáma emelkedett: míg 2023-ban 85,5 ezer diák járt ide, addig 2024-ben már 97,2 ezer. Ezt a növekedést valószínűleg segítette, hogy a második szakképesítés megszerzése ingyenessé vált.
A nem nappali tagozatos (főként 18 év feletti) diákok száma jelentősen emelkedett: 2023-ban 25,9 ezren, 2024-ben pedig már 41 ezren tanultak ilyen formában. Ezzel párhuzamosan a nappali tagozatos, főként tanköteles korú tanulók száma enyhén csökkent.
Ugyanakkor azt érdemes megjegyezni, hogy a diplomások aránya továbbra is elmarad az uniós átlagtól.
Az MNB 2023-as versenyképességi jelentése szerint 2021-ben
a 20-24 évesek aránya a felsőoktatásban Magyarországon a 3. legalacsonyabb (28,4 százalék) volt az uniós tagállamok között. Ezenkívül csak Máltán és Luxemburgban mértek alacsonyabb számokat.
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
Varga-Bajusz Veronikát sajtóinformációk szerint gyanúsítottként hallgatják ki.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Úgy tűnik, káoszt okozott a KRÉTA legutóbbi frissítése.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
