Macron be akarja tiltani a közösségi oldalak használatát a 15 év alattiak számára

Korábban csak korlátozták, most viszont teljesen kizárná a tinédzsereket a közösségi oldalakról Franciaországban.

  • Rodler Lili

Emmanuel Macron francia elnök kedden közölte, hogy már a következő hónapokban betiltják a 15 éven aluliak számára a közösségi oldalak használatát az országban – írta a Politico. A döntés azután született, hogy aznap reggel egy fiatal diák halálra késelt egy francia iskola előtt egy pedagógiai asszisztenst.

Az esetet az elnök a közösségi médián terjedő erőszakos jelenetek fiatalokra való káros hatásával indokolta. Azt is hozzátette, hogy az EU-nak kötelessége lenne lépnie a fiatalok közösségi médián eltöltött idejének korlátozásában, ha pedig nem teszi, akkor marad az egyetlen megoldás, a tiltás.

A sajtótájékoztatón arra is kitért, hogy késeket áruló online oldalakra is korhatárt fognak bevezetni, így „egy 15 éves gyerek nem fog tudni online szúró-vágó eszközt venni”.

Franciaországban, ahogy sok másik országban is már korábban bevezették, hogy 15 éves kor alatt csak szülői engedéllyel férhessenek hozzá a közösségi médiához a fiatalok. Ausztráliában hozták meg először azt a döntést, hogy a 16 éves kor alattiaknak betiltották a közösségi média használatát. Macron az X-en közzétett bejegyzése alapján, miszerint:

„Betiltom a közösségi média használatát a 15 év alattiaknak. A platformok képesek lesznek az életkor ellenőrzésére”

Franciaország lesz a következő, aki megteszi ezt a lépést.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.