Mitől függ, hogy év végén felfele vagy lefele kerekítik a jegyeket?

Az utolsó pillanatban kaptatok egy rosszabb jegyet, és izgultok, hogy 3,6-ot vagy a 4,5-ot felfele vagy lefele kerekítik a tanév végén? Összegyűjtöttük ezzel kapcsolatban a legfontosabb tudnivalókat.

A tavalyihoz hasonlóan a 2024/2025-ös tanév is egy héttel tovább tart, így a témazárók egy része sok helyen júniusra csúszott. Ha ezek rosszabbul sikerülnek, akkor könnyen előfordulhat, hogy a kirándulások, sportnapok és műsorok miatt nem marad már időtök a javításra.

Ilyenkor felmerülhet bennetek a kérdés: ha az utolsó pillanatban csúszik be egy egyes vagy kettes, és emiatt kétesre álltok egy tárgyból, akkor mitől függ, hogy felfele vagy lefele kerítik a jegyet.

Fontos, hogy a félévi vagy az év végi bizonyítványban szereplő jegy kerekítéséről mindig az adott iskola dönt. A pedagógiai programban szerepel, hogy 1,51-től, 2,51-től, 3,51-től vagy 4,51-től kerekítik felfele a jegyeket vagy éppenséggel 1,75-től 2,75-től, 3,75-től, illetve 4,75-től.

Ráadásul pedagógiai program tartalmazza többek között azt is, hogy:

  • hány jegyet kell szereznetek a félévben
  • milyen súllyal számolják a témazárókat, a röpdolgozatokat, feleleteket.

Ebből kifolyólag nem biztos, hogy a szorgalmi feladattal szerzett ötösötök az átlagolás során annyit ér, mint egy témazáró kettes.

Arról nem is beszélve, hogy mivel a köznevelési törvény értelmében a nevelőtestület minden diák év végi osztályzatát az osztályozó értekezleten áttekinti, és a megállapított jegy alapján dönt arról, hogy magasabb évfolyamba léphettek-e.

Az Oktatási Jogok Biztosának tájékoztatása szerint abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

 

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.