Mitől függ, hogy év végén felfele vagy lefele kerekítik a jegyeket?

Az utolsó pillanatban kaptatok egy rosszabb jegyet, és izgultok, hogy 3,6-ot vagy a 4,5-ot felfele vagy lefele kerekítik a tanév végén? Összegyűjtöttük ezzel kapcsolatban a legfontosabb tudnivalókat.

A tavalyihoz hasonlóan a 2024/2025-ös tanév is egy héttel tovább tart, így a témazárók egy része sok helyen júniusra csúszott. Ha ezek rosszabbul sikerülnek, akkor könnyen előfordulhat, hogy a kirándulások, sportnapok és műsorok miatt nem marad már időtök a javításra.

Ilyenkor felmerülhet bennetek a kérdés: ha az utolsó pillanatban csúszik be egy egyes vagy kettes, és emiatt kétesre álltok egy tárgyból, akkor mitől függ, hogy felfele vagy lefele kerítik a jegyet.

Fontos, hogy a félévi vagy az év végi bizonyítványban szereplő jegy kerekítéséről mindig az adott iskola dönt. A pedagógiai programban szerepel, hogy 1,51-től, 2,51-től, 3,51-től vagy 4,51-től kerekítik felfele a jegyeket vagy éppenséggel 1,75-től 2,75-től, 3,75-től, illetve 4,75-től.

Ráadásul pedagógiai program tartalmazza többek között azt is, hogy:

  • hány jegyet kell szereznetek a félévben
  • milyen súllyal számolják a témazárókat, a röpdolgozatokat, feleleteket.

Ebből kifolyólag nem biztos, hogy a szorgalmi feladattal szerzett ötösötök az átlagolás során annyit ér, mint egy témazáró kettes.

Arról nem is beszélve, hogy mivel a köznevelési törvény értelmében a nevelőtestület minden diák év végi osztályzatát az osztályozó értekezleten áttekinti, és a megállapított jegy alapján dönt arról, hogy magasabb évfolyamba léphettek-e.

Az Oktatási Jogok Biztosának tájékoztatása szerint abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.