Mitől függ, hogy év végén felfele vagy lefele kerekítik a jegyeket?

Az utolsó pillanatban kaptatok egy rosszabb jegyet, és izgultok, hogy 3,6-ot vagy a 4,5-ot felfele vagy lefele kerekítik a tanév végén? Összegyűjtöttük ezzel kapcsolatban a legfontosabb tudnivalókat.

A tavalyihoz hasonlóan a 2024/2025-ös tanév is egy héttel tovább tart, így a témazárók egy része sok helyen júniusra csúszott. Ha ezek rosszabbul sikerülnek, akkor könnyen előfordulhat, hogy a kirándulások, sportnapok és műsorok miatt nem marad már időtök a javításra.

Ilyenkor felmerülhet bennetek a kérdés: ha az utolsó pillanatban csúszik be egy egyes vagy kettes, és emiatt kétesre álltok egy tárgyból, akkor mitől függ, hogy felfele vagy lefele kerítik a jegyet.

Fontos, hogy a félévi vagy az év végi bizonyítványban szereplő jegy kerekítéséről mindig az adott iskola dönt. A pedagógiai programban szerepel, hogy 1,51-től, 2,51-től, 3,51-től vagy 4,51-től kerekítik felfele a jegyeket vagy éppenséggel 1,75-től 2,75-től, 3,75-től, illetve 4,75-től.

Ráadásul pedagógiai program tartalmazza többek között azt is, hogy:

  • hány jegyet kell szereznetek a félévben
  • milyen súllyal számolják a témazárókat, a röpdolgozatokat, feleleteket.

Ebből kifolyólag nem biztos, hogy a szorgalmi feladattal szerzett ötösötök az átlagolás során annyit ér, mint egy témazáró kettes.

Arról nem is beszélve, hogy mivel a köznevelési törvény értelmében a nevelőtestület minden diák év végi osztályzatát az osztályozó értekezleten áttekinti, és a megállapított jegy alapján dönt arról, hogy magasabb évfolyamba léphettek-e.

Az Oktatási Jogok Biztosának tájékoztatása szerint abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István