Jelenleg 12 férőhelyen 27 gyerek alszik matracokon vagy a nappali kanapéján a Szolnok megyei befogadó otthonban.
„Ne utaljanak be több gyereket, és ne is tegyenek javaslatot intézményi elhelyezésre, mert a befogadó- és a csecsemőotthonok jelentősen túlterheltek, mondhatni „bedugultak”. Nevelőszülőhöz és lakásotthonba senkit nem tudnak tovább küldeni, nincs, aki fogadja őket” – tartalmazza állítólag a körlevél, amit az egyik Szolnok megyei család- és gyermekjóléti szolgálat vezetője kapott a kormányhivataltól a Népszava szerint.
A lap információi szerint a megyei Területi Gyermekvédelmi Szolgálat befogadó otthonába – ahova a tartós elhelyezés előtt a családokból kiemelt gyerekeket legfeljebb 30 napra beutalja a gyámhatóság, ha nincs ideiglenes elhelyezésre kijelölhető nevelőszülő – összesen 12 férőhelyre 40 gyereket utaltak be. Jelenleg 27-en alszanak az intézményben, amiben 16 ágy van így akinek nem jutott hely, annak nincs más választása, mint a kanapén és a matracokon meghúznia magát.
Egyébként az intézményben hónapok óta nem tudják feltölteni a szakellátók létszámát. „Két nevelői státuszra egy szakember van, és 9 gyermekfelügyelő helyett 6 dolgozik” – írta a Népszava. Ahhoz pedig, hogy a gyerekek nappali felügyelete biztosított legyen, a gyámokat is beosztják gyerekfelügyelői munkára, így ők pedig nem tudják végezni a saját munkájukat.
A Népszava a felsorolt információk birtokában felkereste a Belügyminisztériumot, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatot, és a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatalt is de eddig még nem kaptak választ.
Többek között ezekre a kérdésekre várták a választ a felsorolt szervektől:
Célzott kérdést intéztek a Belügyminisztériumtól és a gyermekvédelmi főigazgatóság is azzal kapcsolatban, hogy „milyen szakmai eredménynek, esetleg valamilyen más folyamatnak köszönhető, hogy 2024-ben kevesebb, 5972 gyerek került szakellátásba, mint 2023-ban, amikor 7475 kiskorúnak biztosítottak állami férőhelyet.”
Egyébként jelenleg országosan 2500 gyerek vár elhelyezésre, de nincs hova.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
