Jelenleg 12 férőhelyen 27 gyerek alszik matracokon vagy a nappali kanapéján a Szolnok megyei befogadó otthonban.
„Ne utaljanak be több gyereket, és ne is tegyenek javaslatot intézményi elhelyezésre, mert a befogadó- és a csecsemőotthonok jelentősen túlterheltek, mondhatni „bedugultak”. Nevelőszülőhöz és lakásotthonba senkit nem tudnak tovább küldeni, nincs, aki fogadja őket” – tartalmazza állítólag a körlevél, amit az egyik Szolnok megyei család- és gyermekjóléti szolgálat vezetője kapott a kormányhivataltól a Népszava szerint.
A lap információi szerint a megyei Területi Gyermekvédelmi Szolgálat befogadó otthonába – ahova a tartós elhelyezés előtt a családokból kiemelt gyerekeket legfeljebb 30 napra beutalja a gyámhatóság, ha nincs ideiglenes elhelyezésre kijelölhető nevelőszülő – összesen 12 férőhelyre 40 gyereket utaltak be. Jelenleg 27-en alszanak az intézményben, amiben 16 ágy van így akinek nem jutott hely, annak nincs más választása, mint a kanapén és a matracokon meghúznia magát.
Egyébként az intézményben hónapok óta nem tudják feltölteni a szakellátók létszámát. „Két nevelői státuszra egy szakember van, és 9 gyermekfelügyelő helyett 6 dolgozik” – írta a Népszava. Ahhoz pedig, hogy a gyerekek nappali felügyelete biztosított legyen, a gyámokat is beosztják gyerekfelügyelői munkára, így ők pedig nem tudják végezni a saját munkájukat.
A Népszava a felsorolt információk birtokában felkereste a Belügyminisztériumot, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatot, és a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatalt is de eddig még nem kaptak választ.
Többek között ezekre a kérdésekre várták a választ a felsorolt szervektől:
Célzott kérdést intéztek a Belügyminisztériumtól és a gyermekvédelmi főigazgatóság is azzal kapcsolatban, hogy „milyen szakmai eredménynek, esetleg valamilyen más folyamatnak köszönhető, hogy 2024-ben kevesebb, 5972 gyerek került szakellátásba, mint 2023-ban, amikor 7475 kiskorúnak biztosítottak állami férőhelyet.”
Egyébként jelenleg országosan 2500 gyerek vár elhelyezésre, de nincs hova.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
