Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
„Latinul volt minden feladat”, „hamar túl akartam esni”, „folyamatosan kidobált a rendszer” – ilyen és ehhez hasonló véleménnyel voltak a 4-8. osztályos diákok és szüleik a kompetenciamérésről, amelynek eredménye több iskolában is beleszámít az adott tárgy év végi osztályzatába.
A 4-11. évfolyamon március 24-e és május 30-a között írták a tanulók a kompetenciaméréséket. Évfolyamtól függött, hogy kinek milyen tárgyakból és hány napig tartottak a mérések.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a tárgyanként kétszer 45 perc alatt a tanulók egy számukra egyedileg meghatározott, véletlenszerűen kiosztott feladatsort kaptak, amelynek nehézsége és tartalma hasonló volt, így a mérés mindenkit hasonló követelmények elé állított.
A rendszer nem működött zökkenőmentesen
Sok diák mégis stresszelt a mérés előtt, mert több iskola is úgy döntött, hogy jeggyel próbálja motiválni a tanulókat, hogy rendesen kitöltsék a feladatsorokat. A Belügyminisztérium szerint erre az intézményeknek lehetősége volt annak ellenére is, hogy a Pintér Sándor-féle javaslatot - amelynek értelmében kötelezően osztályoznák a kompetenciamérést, és beleszámítana még a középiskolai felvételibe is – a sok észrevétel miatt még egyeztetik.
Izgult a lányom, mert már az elején megmondták nekik, hogy osztályozni fogják. Így is lett, mindegyikre kaptak jegyet, ami beleszámít az év végi osztályzatukba. Mindezt úgy, hogy a technikai feltételek nem voltak jók, folyamatosan kidobálta őket a rendszer. Persze az idő ment tovább, a lányom a matekot be sem tudta fejezni. Nem beszélve róla, hogy történelemből olyan kérdést is kapott, amit nem tanultak.
- írta az Eduline-nak egy vidéki hetedikes anyukája.
Ösztönzés más módon
Voltak olyan iskolák, ahol ugyan a diákok nem kaptak jegyet, de mégis megpróbálták arra ösztönözni őket, hogy ne csak végigkattintgassák a feladatsorokat.
„Nálunk a suliban mondták, hogy nem kapunk rá jegyet, de az osztályfőnükünk azt mondta, töltsük ki rendesen, mert aki gyengébben teljesít, annak szeptembertől korrepetálásra kell járnia” – mondta az Eduline-nak egy vidéki megyeszékhelyi iskolában járó ötödikes, aki egyébként a tavalyihoz képest az idei szövegértést könnyebbnek találta.
A korallokkal, a tengerifűvel és a barna óriásmoszattal foglalkozott az egyik szöveg, amit kaptam. Nagyjából 20 perc alatt végeztem. Szerintem nagyon jól sikerült
– tette hozzá.
Egy másik ötödikes szerint a matek sem volt különösebben nehéz: az egyik feladatban egy étteremben különböző pénznemekben kellett fizetni, és az egyiket át kellett váltani a másikra, de nagyon hasonló volt, hogy vonatjegyeket kellett forintért vagy euróért venni.
Egy fővárosi hatodikos anyukája szerint a fia nem vette komolyan a mérést, teljesen hidegen hagyta, pedig alapból kitűnő tanuló.
"A matekot ő is könnyűnek vélte, de például a digitális kultúra neki gondot okozott, mert olyat is kérdeztek, amit nem tanultak" - emelte ki.
Ugyanannyi időt kapott a BTMN-es is
A legrosszabbul feltehetően azok a BTMN-es, SNI-s diákok jártak, akiknek meg kellett írniuk a kompetenciamérést és még az iskola is értékelte a teljesítményüket.
Az Eduline kapott olyan olvasói levelet is, amiben a szülő azt írta, hogy a fia osztályában jegyet kapnak a diákok a kompetenciamérésekre. Azonban a BTMN-es nehezen író-olvasó gyerekének is ugyanannyi ideje volt a feladatsorokra, mint a többi diáknak, mert az iskola az időbe nem tudott belenyúlni. Mindezt úgy, hogy a szakértői vélemény a fiának minden tárgyból hosszabb felkészülési időt javasolt.
A kislányom 5. osztályos, ADHD-s. Elmondása alapján semmit sem értett belőle, és totózott végig. Őt idézve: latinul volt minden feladat. Ha osztályozták volna, biztosan egyest kap
- tette hozzá egy másik anya, majd kitért arra is, hogy szerinte szomorú, hogy nem tettek különbséget a papíros és a nem papíros gyerekek között.
Hogy a kompetenciaméréseket többek között miért nem érdemes osztályozni, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.