„Olyat is kérdeztek, amit nem tanultunk” – ilyennek látták az általános iskolások az idei kompetenciamérést

„Latinul volt minden feladat”, „hamar túl akartam esni”, „folyamatosan kidobált a rendszer” – ilyen és ehhez hasonló véleménnyel voltak a 4-8. osztályos diákok és szüleik a kompetenciamérésről, amelynek eredménye több iskolában is beleszámít az adott tárgy év végi osztályzatába.

A 4-11. évfolyamon március 24-e és május 30-a között írták a tanulók a kompetenciaméréséket. Évfolyamtól függött, hogy kinek milyen tárgyakból és hány napig tartottak a mérések.

  • A 4. osztályosokat szövegértésből és matematikából mérték fel egy napon.
  • Az 5. osztályosok szövegértésből, matematikából, digitális kultúrából és történelemből töltötték ki a tesztet két napon. Az első nap a szövegértést és a matekot, második nap pedig a történelmet és a digitális kultúrát írták.
  • A 6.-11. osztályosok szövegértésből, matematikából, digitális kultúrából, történelemből, természettudományból, egy idegen nyelvből vagy adott esetben célnyelvből vettek részt a kompetenciamérésen. A tárgyakat három napra osztották el. Az első két nap hasonló volt az ötödikesekéhez, a harmadik napon pedig a természettudományi és az idegen nyelvi feladatsort kellett kitölteniük a diákoknak.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a tárgyanként kétszer 45 perc alatt a tanulók egy számukra egyedileg meghatározott, véletlenszerűen kiosztott feladatsort kaptak, amelynek nehézsége és tartalma hasonló volt, így a mérés mindenkit hasonló követelmények elé állított.

A rendszer nem működött zökkenőmentesen

Sok diák mégis stresszelt a mérés előtt, mert több iskola is úgy döntött, hogy jeggyel próbálja motiválni a tanulókat, hogy rendesen kitöltsék a feladatsorokat. A Belügyminisztérium szerint erre az intézményeknek lehetősége volt annak ellenére is, hogy a Pintér Sándor-féle javaslatot - amelynek értelmében kötelezően osztályoznák a kompetenciamérést, és beleszámítana még a középiskolai felvételibe is – a sok észrevétel miatt még egyeztetik.

Izgult a lányom, mert már az elején megmondták nekik, hogy osztályozni fogják. Így is lett, mindegyikre kaptak jegyet, ami beleszámít az év végi osztályzatukba. Mindezt úgy, hogy a technikai feltételek nem voltak jók, folyamatosan kidobálta őket a rendszer. Persze az idő ment tovább, a lányom a matekot be sem tudta fejezni. Nem beszélve róla, hogy történelemből olyan kérdést is kapott, amit nem tanultak.

- írta az Eduline-nak egy vidéki hetedikes anyukája.

Ösztönzés más módon

Voltak olyan iskolák, ahol ugyan a diákok nem kaptak jegyet, de mégis megpróbálták arra ösztönözni őket, hogy ne csak végigkattintgassák a feladatsorokat.

„Nálunk a suliban mondták, hogy nem kapunk rá jegyet, de az osztályfőnükünk azt mondta, töltsük ki rendesen, mert aki gyengébben teljesít, annak szeptembertől korrepetálásra kell járnia” – mondta az Eduline-nak egy vidéki megyeszékhelyi iskolában járó ötödikes, aki egyébként a tavalyihoz képest az idei szövegértést könnyebbnek találta.

A korallokkal, a tengerifűvel és a barna óriásmoszattal foglalkozott az egyik szöveg, amit kaptam. Nagyjából 20 perc alatt végeztem. Szerintem nagyon jól sikerült

– tette hozzá.

Egy másik ötödikes szerint a matek sem volt különösebben nehéz: az egyik feladatban egy étteremben különböző pénznemekben kellett fizetni, és az egyiket át kellett váltani a másikra, de nagyon hasonló volt, hogy vonatjegyeket kellett forintért vagy euróért venni.

Egy fővárosi hatodikos anyukája szerint a fia nem vette komolyan a mérést, teljesen hidegen hagyta, pedig alapból kitűnő tanuló.

"A matekot ő is könnyűnek vélte, de például a digitális kultúra neki gondot okozott, mert olyat is kérdeztek, amit nem tanultak" - emelte ki.

Ugyanannyi időt kapott a BTMN-es is

A legrosszabbul feltehetően azok a BTMN-es, SNI-s diákok jártak, akiknek meg kellett írniuk a kompetenciamérést és még az iskola is értékelte a teljesítményüket.

Az Eduline kapott olyan olvasói levelet is, amiben a szülő azt írta, hogy a fia osztályában jegyet kapnak a diákok a kompetenciamérésekre. Azonban a BTMN-es nehezen író-olvasó gyerekének is ugyanannyi ideje volt a feladatsorokra, mint a többi diáknak, mert az iskola az időbe nem tudott belenyúlni. Mindezt úgy, hogy a szakértői vélemény a fiának minden tárgyból hosszabb felkészülési időt javasolt.

A kislányom 5. osztályos, ADHD-s. Elmondása alapján semmit sem értett belőle, és totózott végig. Őt idézve: latinul volt minden feladat. Ha osztályozták volna, biztosan egyest kap

- tette hozzá egy másik anya, majd kitért arra is, hogy szerinte szomorú, hogy nem tettek különbséget a papíros és a nem papíros gyerekek között.

Hogy a kompetenciaméréseket többek között miért nem érdemes osztályozni, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

 

Hozzászólások