Három gimnazista lett az Országos Tudományos és Innovációs Olimpia győztese

Tumorkutatás, víztisztaság és matematikai áttörések: ezek a témák emelték ki az ország legtehetségesebb fiatal innovátorait az idei Országos Tudományos és Innovációs Olimpián.

Az Országos Tudományos és Innovációs Olimpia versenyt immár 34. alkalommal rendezte meg a Magyar Innovációs Szövetség, amely ezúttal is a hazai középiskolás tudományos utánpótlás legkiválóbbjait díjazta.

A rangos esemény döntőjébe 31 projekt jutott be, melyek közül a verseny legjobbjainak járó elismeréseket 10 projekt 11 fiatal feltaláló és tudós alkotója vehette át. Az elismerés mellett a győztesek több mint 5 millió forint értékű ösztöndíjban részesültek, és lehetőséget kaptak arra is, hogy Magyarországot képviseljék a legrangosabb nemzetközi innovációs versenyeken Európában, Amerikában és Ázsiában.

Egyetemisták döntötték meg a világrekordot: egy tizedmásodperc alatt rakták ki a Rubik-kockát

A versenyre idén rekordszámú, közel 300 pályázat érkezett a 14–19 éves korosztályból. A kidolgozott projektek mögött mentorálási folyamat, szabadalomkutatás és tudománykommunikációs képzések álltak, a végső megmérettetésre pedig 66 kész pályaműből választotta ki a döntősöket a 29 tagú szakmai zsűri, amely akadémikusokból és ipari szakemberekből állt.

A május 31-i ünnepélyes díjátadón három első, négy második és három harmadik díjat osztottak ki.

Dr. Pakucs János, a szervezőbizottság elnöke elmondta, hogy Magyarországot 2025 szeptemberében az első díjas pályázatok képviselik az Európai Bajnokságon, Rigában, a „36. EU Fiatal Tudósok Versenyén”, amelyen 37 ország fiataljai versenyeznek majd az Európai Uniós díjakért.

A három első díjas:

  • Szokolai Lili (ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium diákja) a “Tumorőssejteket célzó peptid hatóanyag konjugátumok készítése” című projektjével, amely az agydaganat sejtek azonosítását és célzott elpusztítását teszi lehetővé a daganat őssejtek receptorait célzó hatóanyag (peptid konjugátum) segítségével.
  • Milich Zakariás (Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium diákja) a “Bizonyítások a könyvből” című kutatásáért, amelyben a híres indiai matematikus, Ramanujan egyik különlegesen nehéz tételét bizonyította elemi módszerekkel, komplex függvénytan és hipergeometria sorok alkalmazása nélkül.
  • Ivánka Laura (The British International School Budapest diákja) a “Dive&Clean” innovációs projektjéért, amelyben a tengerekben és óceánokban található szemét újszerű, búvárok segítségével történő begyűjtési koncepcióját dolgozta ki.

A szervezők emellett díjazták a diákok mögött álló pedagógusokat és iskolákat is. Tizennyolc innovatív tanár egyenként 800 ezer forintos jutalomban részesült, míg a 14 legeredményesebb középiskola 900 ezer forint támogatást kapott.

Hozzászólások

Túlélték a kényszerszünetet az Erasmus-kapcsolatok: így készülnek az egyetemek a program visszatérésére

A többéves kizárás ellenére sem szakadtak meg a magyar egyetemek nemzetközi kapcsolatai, így az Erasmus+ újraindulásakor nem kell mindent a nulláról kezdeniük. A modellváltó intézmények hallgatói közül néhányan már az őszi félévben külföldre utazhatnak, a hosszabb tanulmányutak visszatérésére azonban több helyen még várni kell. Megkérdeztük az érintett egyetemeket és a minisztériumot, mikor indulhatnak az első hallgatók.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.