"Hogy tudja a hivatalos felvételi döntés után az iskola egy tollvonással elkaszálni egy gyerek jövőjét?"

Szürreális rémálomként élte meg egy győri család a középiskolai felvételi eljárást, mert a magasan funkcionáló aspergeres, autista fiukat azután utasították el a komáromi gimnáziumból, hogy megkapták a hivatalos értesítést a felvételről. Az édesanya olvasói levelet küldött szerkesztőségünknek, amit az alábbiakban közlünk.

  • Eduline

A fiam aspergeres, magasan funkcionáló autista, aki Győr egyik legjobb általános iskolába jár. Számos tanulmányi versenyt nyert, és ért el kitűnő helyezést.

A központi felvételin viszonylag magas pontszámot szerzett, az általános iskolából is jó pontokat hozott, és a szóbeli felvételi vizsgákon is jól, és felvették az egyik komáromi gimnázium reál tagozatra.

És most jön az a bizonyos "de". Április vége előtt felhívott az igazgatónő, hogy "nagyon kevés volt a reáltagozatára a jelentkező", ezért nem indul el a szak. Mivel a fiam a gimnáziumban más tagozatot is bejelölt, megkérdezte, hogy az általános- vagy a nyelvi szakot választjuk. A nyelvi mellett döntöttünk, és erről meg is kaptuk április 28-án a hivatalos végleges felvételi határozatot. Utána még beszélgettünk telefonon a beiratkozásról.

Mondandód van az oktatásról?
Ha szeretnéd  elmondani a véleményedet diákként, hallgatóként, tanárként, szakemberként vagy szülőként az oktatásról, akkor várjuk írásodat az [email protected]!

Ezt követően május 9-én, pénteken e-mailben kérték, hogy - mivel a felvételi papíron fel van tüntetve, hogy SNI-s a gyerek, küldjem el a megyei szakbizottság szakértői véleményét. Május 12-én hétfőn délelőtt ezt meg is tettem. Május 13-án, kedden 15 órakor láttam a válasz e-mailjüket a módosító felvételi határozattal, amiből kiderült, hogy egyik szakra sem veszik fel a fiamat, mert a gimnázium szakmai alapító okiratában nem szerepel az autisták ellátása. Mindezt úgy tették, hogy a gyereket soha nem látták, nem keresték meg az általános iskolát sem, csak látatlanban elutasították.

Másnap lélekszakadva fellebbeztünk a felvételi listán még hátrébb lévő gimnáziumokba. Összesen 18 gimnáziumi tagozatot jelöltünk meg anno a felvételi eljárásban februárban, de már csak két helyre tudtunk jelentkezni, mert a többi helyen lezárult a határidő. Még mindig várjuk a hivatalos választ, de úgy néz ki, az egyikbe felvették.

Úgy érzem a fiammal szemben, még ha nem is szándékos, de negatív diszkrimináció történt, méltatlanul bántak vele. Hogy tudja a hivatalos felvételi döntés után az iskola egy tollvonással elkaszálni egy gyerek jövőjét, egy család nyugalmát?! A szabályokat csak a szülőknek, gyerekeknek kell betartani?!

Ha a komáromi gimnázium előbb, még a rendes felvételi eljárásban "kap észbe", és utasítja el a fiamat, akkor a felvételi algoritmus automatikusan a listán hátrébb lévő gimnáziumokba vette volna fel, és megspórolt volna egy borzasztóan stresszes időszakot nekünk.

Szerintem nagy segítség lenne a jövőre nézve az SNI-s tanulók számára, ha például a megyei szakbizottságoktól kapnának egy listát azokról a középiskolákról, ahol szívesen látják őket. Ne csak egy nemzetközi imalánc legyen az egyetlen támasza ezeknek a tanulóknak, hanem a magyar jogszabályok támogassák őket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.