Felvették őket, végül mégis iskola nélkül maradtak diákok a középiskolai felvételin

Kevés diákot vettek fel és a rendkívüli felvételi eljárás során sem tudták feltölteni az osztályokat - feltehetően ez állhat annak a kellemetlen esetnek a hátterében, amiről egy nyolcadikos diák felháborodott szülője számolt be az Eduline-nak.

  • Székács Linda

A nyolcadik osztályos Gábor (a diák nevét megváltoztattuk) több tízezer társához hasonlóan idén felvételizett középiskolába. Egy szegedi gimnázium ének-zene tagozatát jelölte meg első helyen, ahonnan április végén jött is az értesítés, hogy felvették. Édesanyja szerint a határozattal együtt ekkor az iskola azt is elküldte többek között, hogy

  • hol kell testnevelés pólót igényelni,
  • mikor és hol lesz a beiratkozás,
  • mikor írnak szintfelmérőt a diákok angol nyelvből.

A gimnázium honlapján közben a szülő látta, hogy az osztály kapacitásának mindössze felét, csupán 8 főt vettek fel az említett osztályba. Ekkor felhívta az intézményt, hogy arról érdeklődjön, biztos indulni fog-e a tagozat az alacsony létszám ellenére. Azt a választ kapta, hogy nyugodjon meg, természetesen indul majd a tagozat, amit egyébként is mindig összevonnak egy másikkal, meg hát amúgy is még csak ezután jön a pótfelvételi időszak.

A létszámot azonban a május 12-én elindult pótfelvételi első hetén sem sikerült feltölteni, így az ének-zene tagozatra felvett tanulók szülei újabb e-mailt kaptak, ezúttal már arról, hogy a tagozat mégsem indul. Helyette felajánlották, hogy a diákok átmehetnek egy másik gimnáziumba, aminek a színvonala azonban a lapunknak panaszkodó szülő szerint "egyáltalán nem azonos" az általuk választott gimnáziuméval, így ezzel a lehetőséggel ők nem éltek.

Ami engem viszont a leginkább felháborít, hogy mi második helyen ugyanebben az iskolában egy másik szakot jelöltünk meg, ahol 11 helyre pótfelvételit hirdettek ahelyett, hogy azokat felajánlották volna a nyolc ének-zene tagozatra felvett gyereknek. A pótfelvételi eljárás keretében pedig felvettek olyan diákokat is, akiknek 46 pontja volt, viszont az én gyerekem 54 ponttal onnan is kiszorult

- panaszolta Gábor édesanyja.

A szülő azt is hozzátette, még csak arról sem lehetett szó, hogy az ének-zene tagozatra felvett tanulók könyebben jutottak volna be az iskolába, mint azok, akik más tagozatra jelentkeztek.

"Ezek a gyerekek nagyon kemény szóbeli felvételin maradtak bent. 47-en jelentkeztek erre a szakra, 18-at hagytak bent a szóbeli után, közülük 10 gyerek mást jelölt meg első helyen, így maradtak 8-an. 8 csalódott, reményveszetett gyereek, aki most talán be tudja könyörögni magát valamelyik suliba a kimaradottak közül. Nagyon méltánytalan!" - írta.

Ezeknek a diákoknak ugyanis az augusztus 31-ig tartó pótfelvételin kell maguknak iskolát találni azok közül az intézmények közül, ahol a férőhelyek kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel.

Úgy jártatok, mint Gábor?
Ha titeket is felvettek egy középiskolába, de végül nem indult az osztályotok, írjatok nekünk az [email protected].

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.