Felvették őket, végül mégis iskola nélkül maradtak diákok a középiskolai felvételin

Kevés diákot vettek fel és a rendkívüli felvételi eljárás során sem tudták feltölteni az osztályokat - feltehetően ez állhat annak a kellemetlen esetnek a hátterében, amiről egy nyolcadikos diák felháborodott szülője számolt be az Eduline-nak.

  • Székács Linda

A nyolcadik osztályos Gábor (a diák nevét megváltoztattuk) több tízezer társához hasonlóan idén felvételizett középiskolába. Egy szegedi gimnázium ének-zene tagozatát jelölte meg első helyen, ahonnan április végén jött is az értesítés, hogy felvették. Édesanyja szerint a határozattal együtt ekkor az iskola azt is elküldte többek között, hogy

  • hol kell testnevelés pólót igényelni,
  • mikor és hol lesz a beiratkozás,
  • mikor írnak szintfelmérőt a diákok angol nyelvből.

A gimnázium honlapján közben a szülő látta, hogy az osztály kapacitásának mindössze felét, csupán 8 főt vettek fel az említett osztályba. Ekkor felhívta az intézményt, hogy arról érdeklődjön, biztos indulni fog-e a tagozat az alacsony létszám ellenére. Azt a választ kapta, hogy nyugodjon meg, természetesen indul majd a tagozat, amit egyébként is mindig összevonnak egy másikkal, meg hát amúgy is még csak ezután jön a pótfelvételi időszak.

A létszámot azonban a május 12-én elindult pótfelvételi első hetén sem sikerült feltölteni, így az ének-zene tagozatra felvett tanulók szülei újabb e-mailt kaptak, ezúttal már arról, hogy a tagozat mégsem indul. Helyette felajánlották, hogy a diákok átmehetnek egy másik gimnáziumba, aminek a színvonala azonban a lapunknak panaszkodó szülő szerint "egyáltalán nem azonos" az általuk választott gimnáziuméval, így ezzel a lehetőséggel ők nem éltek.

Ami engem viszont a leginkább felháborít, hogy mi második helyen ugyanebben az iskolában egy másik szakot jelöltünk meg, ahol 11 helyre pótfelvételit hirdettek ahelyett, hogy azokat felajánlották volna a nyolc ének-zene tagozatra felvett gyereknek. A pótfelvételi eljárás keretében pedig felvettek olyan diákokat is, akiknek 46 pontja volt, viszont az én gyerekem 54 ponttal onnan is kiszorult

- panaszolta Gábor édesanyja.

A szülő azt is hozzátette, még csak arról sem lehetett szó, hogy az ének-zene tagozatra felvett tanulók könyebben jutottak volna be az iskolába, mint azok, akik más tagozatra jelentkeztek.

"Ezek a gyerekek nagyon kemény szóbeli felvételin maradtak bent. 47-en jelentkeztek erre a szakra, 18-at hagytak bent a szóbeli után, közülük 10 gyerek mást jelölt meg első helyen, így maradtak 8-an. 8 csalódott, reményveszetett gyereek, aki most talán be tudja könyörögni magát valamelyik suliba a kimaradottak közül. Nagyon méltánytalan!" - írta.

Ezeknek a diákoknak ugyanis az augusztus 31-ig tartó pótfelvételin kell maguknak iskolát találni azok közül az intézmények közül, ahol a férőhelyek kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel.

Úgy jártatok, mint Gábor?
Ha titeket is felvettek egy középiskolába, de végül nem indult az osztályotok, írjatok nekünk az [email protected].

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.