Felvették őket, végül mégis iskola nélkül maradtak diákok a középiskolai felvételin

Kevés diákot vettek fel és a rendkívüli felvételi eljárás során sem tudták feltölteni az osztályokat - feltehetően ez állhat annak a kellemetlen esetnek a hátterében, amiről egy nyolcadikos diák felháborodott szülője számolt be az Eduline-nak.

  • Székács Linda

A nyolcadik osztályos Gábor (a diák nevét megváltoztattuk) több tízezer társához hasonlóan idén felvételizett középiskolába. Egy szegedi gimnázium ének-zene tagozatát jelölte meg első helyen, ahonnan április végén jött is az értesítés, hogy felvették. Édesanyja szerint a határozattal együtt ekkor az iskola azt is elküldte többek között, hogy

  • hol kell testnevelés pólót igényelni,
  • mikor és hol lesz a beiratkozás,
  • mikor írnak szintfelmérőt a diákok angol nyelvből.

A gimnázium honlapján közben a szülő látta, hogy az osztály kapacitásának mindössze felét, csupán 8 főt vettek fel az említett osztályba. Ekkor felhívta az intézményt, hogy arról érdeklődjön, biztos indulni fog-e a tagozat az alacsony létszám ellenére. Azt a választ kapta, hogy nyugodjon meg, természetesen indul majd a tagozat, amit egyébként is mindig összevonnak egy másikkal, meg hát amúgy is még csak ezután jön a pótfelvételi időszak.

A létszámot azonban a május 12-én elindult pótfelvételi első hetén sem sikerült feltölteni, így az ének-zene tagozatra felvett tanulók szülei újabb e-mailt kaptak, ezúttal már arról, hogy a tagozat mégsem indul. Helyette felajánlották, hogy a diákok átmehetnek egy másik gimnáziumba, aminek a színvonala azonban a lapunknak panaszkodó szülő szerint "egyáltalán nem azonos" az általuk választott gimnáziuméval, így ezzel a lehetőséggel ők nem éltek.

Ami engem viszont a leginkább felháborít, hogy mi második helyen ugyanebben az iskolában egy másik szakot jelöltünk meg, ahol 11 helyre pótfelvételit hirdettek ahelyett, hogy azokat felajánlották volna a nyolc ének-zene tagozatra felvett gyereknek. A pótfelvételi eljárás keretében pedig felvettek olyan diákokat is, akiknek 46 pontja volt, viszont az én gyerekem 54 ponttal onnan is kiszorult

- panaszolta Gábor édesanyja.

A szülő azt is hozzátette, még csak arról sem lehetett szó, hogy az ének-zene tagozatra felvett tanulók könyebben jutottak volna be az iskolába, mint azok, akik más tagozatra jelentkeztek.

"Ezek a gyerekek nagyon kemény szóbeli felvételin maradtak bent. 47-en jelentkeztek erre a szakra, 18-at hagytak bent a szóbeli után, közülük 10 gyerek mást jelölt meg első helyen, így maradtak 8-an. 8 csalódott, reményveszetett gyereek, aki most talán be tudja könyörögni magát valamelyik suliba a kimaradottak közül. Nagyon méltánytalan!" - írta.

Ezeknek a diákoknak ugyanis az augusztus 31-ig tartó pótfelvételin kell maguknak iskolát találni azok közül az intézmények közül, ahol a férőhelyek kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel.

Úgy jártatok, mint Gábor?
Ha titeket is felvettek egy középiskolába, de végül nem indult az osztályotok, írjatok nekünk az [email protected].

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.