Az NKE-n bírálta a pedagógus szakszervezeteket Pintér Sándor belügyminiszter

A belügyminiszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen beszélgetett a hallgatókkal, ahol amellett, hogy részletesen elsorolta a tanulmányait, a pedagógus szakszervezeteket is bírálta.

  • Székács Linda

Pintér Sándor belügyminiszter volt a vendége a május 13-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott Ostrakon Szakkollégium "Kérdezd a minisztert" című rendezvénysorozatának - írja a honlapján az NKE.

A belügyminisztertől az eseményen az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok, illetve a Rendészettudományi Kar hallgatói kérdezhettek, akik többek között arra is kíváncsiak voltak, milyen tanulmányokat folytatott élete során Magyarország jelenlegi, negyedik "ciklusát" töltő belügyminisztere.

Középiskolásként heti öt napig gimnáziumi oktatásban részesült, a hatodik napon pedig autó-motorszerelőnek tanult. Ezután a Műszaki Egyetemre jelentkezett, de hamar rájött, hogy rendőrként szeretne dolgozni, ezért elvégezte a Rendőrtiszti Főiskolát

- írja a honlapján az egyetem.

A saját tanulmányai mellett Pintér az ország jelenlegi oktatáspolitikájáról is beszélt. Azt mondta, hogy amikor a Belügyminisztériumhoz került a terület, "fontosnak tartotta, hogy megteremtsék a konszenzust a pedagógusokkal a bérek, a munkaidő és a vállalt feladatok szintjén is."

Ennek ellenére a béremelésekre csak a pedagógusok hónapokon keresztül tartó akciói és tüntetései után került sor, a szakszervezetek pedig szintén hónapokon keresztül jártak a Belügyminisztériumba egyeztetésekre, ahol jellemzően Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral tárgyaltak.

Ezekkel kapcsolatban az NKE hallgatóinak Pintér azt mondta; a szakszervezetek képviselői "számos esetben csak a saját elképzeléseiket hangoztatták, nem törekedtek a megállapodásra".

Mindemellett az egyetem beszámolója szerint azt is hangsúlyozta, hogy azért vezették be a Kréta-rendszert, hogy meg tudják szólítani a szülőket, a gyerekeket és a pedagógusokat is. A korábbi tüntetésekkel kapcsolatban pedig fontosnak nevezte, hogy "a diákok is támogatták az oktatási rendszer jobbá tételét, ezért számos javaslatukat elfogadta és beépítette a kormányzat."

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.