Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A belügyminiszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen beszélgetett a hallgatókkal, ahol amellett, hogy részletesen elsorolta a tanulmányait, a pedagógus szakszervezeteket is bírálta.
Pintér Sándor belügyminiszter volt a vendége a május 13-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott Ostrakon Szakkollégium "Kérdezd a minisztert" című rendezvénysorozatának - írja a honlapján az NKE.
A belügyminisztertől az eseményen az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok, illetve a Rendészettudományi Kar hallgatói kérdezhettek, akik többek között arra is kíváncsiak voltak, milyen tanulmányokat folytatott élete során Magyarország jelenlegi, negyedik "ciklusát" töltő belügyminisztere.
Középiskolásként heti öt napig gimnáziumi oktatásban részesült, a hatodik napon pedig autó-motorszerelőnek tanult. Ezután a Műszaki Egyetemre jelentkezett, de hamar rájött, hogy rendőrként szeretne dolgozni, ezért elvégezte a Rendőrtiszti Főiskolát
- írja a honlapján az egyetem.
A saját tanulmányai mellett Pintér az ország jelenlegi oktatáspolitikájáról is beszélt. Azt mondta, hogy amikor a Belügyminisztériumhoz került a terület, "fontosnak tartotta, hogy megteremtsék a konszenzust a pedagógusokkal a bérek, a munkaidő és a vállalt feladatok szintjén is."
Ennek ellenére a béremelésekre csak a pedagógusok hónapokon keresztül tartó akciói és tüntetései után került sor, a szakszervezetek pedig szintén hónapokon keresztül jártak a Belügyminisztériumba egyeztetésekre, ahol jellemzően Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral tárgyaltak.
Ezekkel kapcsolatban az NKE hallgatóinak Pintér azt mondta; a szakszervezetek képviselői "számos esetben csak a saját elképzeléseiket hangoztatták, nem törekedtek a megállapodásra".
Mindemellett az egyetem beszámolója szerint azt is hangsúlyozta, hogy azért vezették be a Kréta-rendszert, hogy meg tudják szólítani a szülőket, a gyerekeket és a pedagógusokat is. A korábbi tüntetésekkel kapcsolatban pedig fontosnak nevezte, hogy "a diákok is támogatták az oktatási rendszer jobbá tételét, ezért számos javaslatukat elfogadta és beépítette a kormányzat."
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.