Nem szabhatja meg a tanár, hogy ki mehet és ki nem, de az aggályait, jó ha jelzi az érintett szülő felé.
Biztosan előfordult már, hogy az osztályfőnök kijelentette, hogy XY-t nem viszi az osztálykirándulásra, mivel „kezelhetetlen”, „bontja a rendet”. Ilyenkor felmerülhet a kérdés, hogy az ofő ténylegesen megszabhatja-e, hogy kit visz és kit nem visz el kirándulni.
Kiküldheti-e a tanár a rendetlen diákot az óráról?
A rövid válasz, hogy hivatalosan nem zárhat ki senkit az osztálykirándulásból, hiszen a diákoknak jogában áll részt venni ezeken az eseményeken. Viszont alapos indoklással, és közös megegyezés útján, megoldást lehet találni a felmerülő nehézségekre.
Milyen jogszabály vonatkozik erre?
Alapvetően az osztálykirándulások szervezésének szabályait az intézményfenntartók, és az igazgató fogalmazza meg, ami a tankerületi szabályozásokhoz viszonyul. Ugyanis a tankerületektől függ az is, hogy milyen formában tudnak a különböző intézményekben osztálykirándulást, vagy ha úgy tetszik tanulmányi kirándulást szervezni.
Alapvetően semmilyen diákot nem lehet megfosztani az osztálykiránduláson való részvétel jogától, viszont az osztályfőnökök jelezhetik, ha nehézségek merülnek fel a fegyelmezés terén. Ne felejtsük el, hogy az ilyen kirándulásokon a felnőtt résztvevőkön múlik minden, és az ő felelősségük minden diák felügyelete.
Ha ilyen probléma merül fel valakivel, akkor általában az osztályfőnük szokta jelezni a hozzátartozó felé. Ilyenkor a legcélszerűbb, ha egy fogadóóra keretén belül megvitatják az osztályfőnökkel, hogy milyen lehetőségek merülhetnek fel ebben az esetben.
Mivel az osztálykirándulásokon nem kötelező a részvétel, ezért az is megoldás lehet, hogy arra az időre az iskola biztosítja a tanulás lehetőségét a diáknak, diákoknak. Viszont, ha mégis az osztálykiránduláson való részvétel mellett döntünk, akkor meg kell értetni a gyerekkel, hogy mit szabad és mit nem szabad egy ilyen helyzetben.
Mikor jár automatikus kizárás?
Általában akkor zárható ki egy diák az ilyen események alól, ha megszegte a házirendben megfogalmazott szabályokat. Hiszen bármilyen iskolai szervezésű, külsős program esetében is mindenkor érvényes az iskola házirendje. Ha ezeket a diákok megszegik, akkor akár ki is zárhatják őket a kirándulás alól.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
