A belügyminiszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen beszélgetett a hallgatókkal, ahol amellett, hogy részletesen elsorolta a tanulmányait, a pedagógus szakszervezeteket is bírálta.
Pintér Sándor belügyminiszter volt a vendége a május 13-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott Ostrakon Szakkollégium "Kérdezd a minisztert" című rendezvénysorozatának - írja a honlapján az NKE.
A belügyminisztertől az eseményen az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok, illetve a Rendészettudományi Kar hallgatói kérdezhettek, akik többek között arra is kíváncsiak voltak, milyen tanulmányokat folytatott élete során Magyarország jelenlegi, negyedik "ciklusát" töltő belügyminisztere.
Középiskolásként heti öt napig gimnáziumi oktatásban részesült, a hatodik napon pedig autó-motorszerelőnek tanult. Ezután a Műszaki Egyetemre jelentkezett, de hamar rájött, hogy rendőrként szeretne dolgozni, ezért elvégezte a Rendőrtiszti Főiskolát
- írja a honlapján az egyetem.
A saját tanulmányai mellett Pintér az ország jelenlegi oktatáspolitikájáról is beszélt. Azt mondta, hogy amikor a Belügyminisztériumhoz került a terület, "fontosnak tartotta, hogy megteremtsék a konszenzust a pedagógusokkal a bérek, a munkaidő és a vállalt feladatok szintjén is."
Ennek ellenére a béremelésekre csak a pedagógusok hónapokon keresztül tartó akciói és tüntetései után került sor, a szakszervezetek pedig szintén hónapokon keresztül jártak a Belügyminisztériumba egyeztetésekre, ahol jellemzően Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral tárgyaltak.
Ezekkel kapcsolatban az NKE hallgatóinak Pintér azt mondta; a szakszervezetek képviselői "számos esetben csak a saját elképzeléseiket hangoztatták, nem törekedtek a megállapodásra".
Mindemellett az egyetem beszámolója szerint azt is hangsúlyozta, hogy azért vezették be a Kréta-rendszert, hogy meg tudják szólítani a szülőket, a gyerekeket és a pedagógusokat is. A korábbi tüntetésekkel kapcsolatban pedig fontosnak nevezte, hogy "a diákok is támogatták az oktatási rendszer jobbá tételét, ezért számos javaslatukat elfogadta és beépítette a kormányzat."
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
