A belügyminiszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen beszélgetett a hallgatókkal, ahol amellett, hogy részletesen elsorolta a tanulmányait, a pedagógus szakszervezeteket is bírálta.
Pintér Sándor belügyminiszter volt a vendége a május 13-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott Ostrakon Szakkollégium "Kérdezd a minisztert" című rendezvénysorozatának - írja a honlapján az NKE.
A belügyminisztertől az eseményen az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok, illetve a Rendészettudományi Kar hallgatói kérdezhettek, akik többek között arra is kíváncsiak voltak, milyen tanulmányokat folytatott élete során Magyarország jelenlegi, negyedik "ciklusát" töltő belügyminisztere.
Középiskolásként heti öt napig gimnáziumi oktatásban részesült, a hatodik napon pedig autó-motorszerelőnek tanult. Ezután a Műszaki Egyetemre jelentkezett, de hamar rájött, hogy rendőrként szeretne dolgozni, ezért elvégezte a Rendőrtiszti Főiskolát
- írja a honlapján az egyetem.
A saját tanulmányai mellett Pintér az ország jelenlegi oktatáspolitikájáról is beszélt. Azt mondta, hogy amikor a Belügyminisztériumhoz került a terület, "fontosnak tartotta, hogy megteremtsék a konszenzust a pedagógusokkal a bérek, a munkaidő és a vállalt feladatok szintjén is."
Ennek ellenére a béremelésekre csak a pedagógusok hónapokon keresztül tartó akciói és tüntetései után került sor, a szakszervezetek pedig szintén hónapokon keresztül jártak a Belügyminisztériumba egyeztetésekre, ahol jellemzően Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral tárgyaltak.
Ezekkel kapcsolatban az NKE hallgatóinak Pintér azt mondta; a szakszervezetek képviselői "számos esetben csak a saját elképzeléseiket hangoztatták, nem törekedtek a megállapodásra".
Mindemellett az egyetem beszámolója szerint azt is hangsúlyozta, hogy azért vezették be a Kréta-rendszert, hogy meg tudják szólítani a szülőket, a gyerekeket és a pedagógusokat is. A korábbi tüntetésekkel kapcsolatban pedig fontosnak nevezte, hogy "a diákok is támogatták az oktatási rendszer jobbá tételét, ezért számos javaslatukat elfogadta és beépítette a kormányzat."
Lannert Judit egy KritikAI gondolkodás feliratú pólóban, és egy Luther Márton-idézettel („Itt állok, másként nem tehetek”) lépett színpadra. Ahogy fogalmazott: "Szeretnék a magyar állam nevében bocsánatot kérni azoktól, akiket meghurcolt az előző rendszer, elsősorban azoktól a pedagógusoktól, akik kénytelenek voltak elhagyni a pályát."
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
A kerettantervek és az óraszámok felülvizsgálata, a pedagógusok adminisztrációs terheinek csökkentése és az életközelibb oktatás is szóba került a dabasi találkozón.
@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu
Bruttó 373 200 forint az egyetemi tanársegédek és adjunktusok alapilletménye a Zeneakadémián, amit novemberig 15 százalékos illetmény egészít ki.
Miután a zalaegerszegi Deák Ferenc Technikum egyik igazgatóhelyettese egy kommentben „véresszájú komcsinak” nevezte egy helyi egyesület elnökét, nyílt levélben és panaszban is kifogásolták a kijelentését. A pedagógust előbb írásban figyelmeztették, majd visszavonták igazgatóhelyettesi megbízását.
Kevés a fiatal, miközben a tanári kar jelentős része egyre közelebb kerül a nyugdíjkorhatárhoz. A frissen megjelent OECD-jelentés számai alapján továbbra sem látszik fordulat a magyar pedagógusok korösszetételében.
